Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kert története

leg elrendezett kertjében. ...A fák levelei a nagy szárazság, de az ősz közeledtével is, valamint a virágtelepek már hanyatlófélben vannak, de nyomai látszottak az elárasztott virágözönnek. Kitűnő jelesb díszfák és bokrok nem hiányoznak; fájdalom a gyeprészek a nap hősége által megbarnított, bájoló zöld helyett (mi egy kertnek vakódi dísze) nem elégítik ki sóvár lelkem kivonatát, no, de ezt majd egy májusi napon kipótlandom. A nagyszerű üvegházak (!) nagy mennyiségű virágot tartalmaznak, mely tanúsítja a kertészet iránti nemes hajlamot. Odább van egy külön kerített kert, redélyfákkal művészileg kezelve, az itt tanúsított művészi szorgalom és reá fordított áldozatkészség előtt tisztelettel meghajlom. Bebizonyítja a rég ismert és köztiszteletben álló Orczy csalóid fényes neve, hogy e mostani szorult körülmények közt is áldozik a régi híres kert föntartcisára, sőt azt mindinkább föleleveníteni törekszik. "' Az angolparkról az első „ábrázolás" egy 1867 köriili térképen szerepel. (6. kép) A kert hatalmas zöld tömbje szinte beleolvadt a környező dombokba, s még nagyobbnak láttatta valós méreteinél. A park kacskaringós sétaútjait az épület északi oldalán kialakított tágas térség törte meg. Az utak mentén kőpadok álltak. Az egyik díszkút helye tardosi mészkőlapokkal lefedve még ma is megtalálható. Mesterséges dombok tették változatossá a környezetet. A kert északkeleti szegletén állt az igen kecses formájú, neogót üvegház, az orangerie, amely a délszaki növények a citrom- és narancsfák átteleltetésére szolgált. (7. kép) Pontos építési idejéről nincs adatunk, de stílusából ítélve mindenképpen a XIX. század első felére tehető. Az eredeti épületről csupán egy aquarell fotómásolata maradt fenn, illetve két felvétel az 1940-es évek végéből. Az épület 9 m széles, 20 (27) m hosszú és 10-12 m magas volt. (8. kép) E mögé, a kert ÉK-i sarkába kerültek a gazdasági épületek, pl. a kertészház, valamint itt volt a gyümölcsös és a veteményeskert. Az É-i részen a térkép egy nyitott térséget jelez, ahol félkörben oszlopok(?) álltak. Rendeltetése ismeretlen. A visszaemlékezések szerint az 1930-as évek végén még megvolt ez a tisztás - már az oszlopok nélkül -, s mögötte kőrisfák és bokrok sora húzódott, hasonló módon, mint a térkép mutatja. A tisztás „belsejében" kőpad állt csigavonalas kő „karfával". A visszaemlékezők két-három ilyen padról tudtak. (A másik kettő a szökőkutak környékén.) A Napkelet 1864-es száma így ír a gyöngyösi kastélyról: „Báró Orczy Lőrinc díszlaka, jelenleg unokái, gróf Szapáry tesrx'érek tulajdona. Fekszik az Eger és Miskolcra vezető országúton egy díszes kerttel. " A földesúr Pesthez hasonlóan ide, vidéki birtokára is sok értékes fát ültettetett (törökmogyoró, tiszafa, bokrétafa, kőris, fekete fenyők). Petz Ármin - a XIX. század egyik leghíresebb magyar tájkertésze - hagyatékában maradt fenn egy összeírás arról, hogy mely vidéki birtokokon lévő kertek és parkok kialakításához vagy átalakításához készített tervet, illetve végzett alakítást is. E felsorolásban szerepel a gyöngyösi OrczySzapáry kert, amelyhez tervrajz készült, viszont az alakítás sora ki van húzva. Nem tudjuk tehát, hogy a Szapáryak idején, a XIX. század közepén volt-e nagyobb kertátalakítás, vagy csak a terve készült el, de tény, hogy azt Magyarország legismertebb kertésze készítette. A múlt század második felében, amikor leányági örökösödés útján herceg Auersperg, majd a Wildburgok kezéhez került az ingatlan, a kor divatjának megfelelően a kertben is változások következtek. Legszembetűnőbb, hogy a keleti főbejárat előtt ellipszis alakú, nyírt sövényű virágos ágyást alakítottak ki, amely először egy 1880-as évek végi térképen, majd egy 1920 körüli képeslapon is megjelenik. A bejárati oszlopokat és az erkély korlátját vadszőlővel futtatták be. A földszintes gloriettet ugyanekkor kék Clematis, a kertészházat trombitafolyondár borította. (9. kép) Ugyancsak a vadszőlővel befuttatott kerti bejárat tűnik fel még az 1930-as évek végi felvételeken is, előtte az ellipszis alakú virágágyás maradványaival. (10. kép) (11. kép) 1 GAÁL József 1865. 797-800.