Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kert története

2005 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 59-67 Az Orczy-kert története B. Gál Edit A XVIII. század közepének kertje Az a terület, amelyen ma a kastély áll, még a XVIII. században is a város határán kívül esett, s a minden évben kiosztásra kerülő kertek sora húzódott itt. 1723-ban Orczy István földesúr - aki ekkor már a város legnagyobb birtokosai közé tartozott - itt kért és kapott kerthelyet saját majorsága számára. 1736-os végrendeletében Orczy István így rendelkezik róla: „Minthogy Gyöngyösön két kertem vagyon, egyik maradjon az Fiamnak, másik az Leányomnak. Az Fiamé legyen az szőlő hegyek alatt való, kit exfundamenti magam építettem. " Gyöngyös ez idáig fellelhető legkorábbi térképén, mely az 1730-as évek végén, 40-es évek elején készült jól megfigyelhető e kiépített majorság. Az egységesen körbekerített területen két(?) egymásnak hátat fordító L alakú épület állt. A telket nyugat felől határoló fal északi és déli végein egy-egy sarok-építmény látható. Ezek elhelyezkedése feltételezi, hogy a kert főbejárata erről az oldalról, a Mátrába vivő útról nyílt. A kiépített kert határa miként a XVIII. századi térkép is mutatja nem éri el a Mérgest. E kertről nincs sok adatunk. A térkép által jelölt díszkerthez a terület keleti végén valószínűleg veteményes, esetleg gyümölcsös csatlakozott. (1. kép) A két L alakú épület funkciójáról nincsenek írásos források, sőt ezideig még alapfalai sem kerültek elő. Ugyanakkor érdekes, hogy ez az 1730-as évek végi, 1740-es évek eleji térkép, a város központjában lévő „Piarc utcai", „állandó" lakhelyül szolgáló rezidencia mellett nem jelöl semmilyen kertet. A barokk építkezés időszaka Orczy Lőrinc tovább folytatta atyja birtokszerző, építtető politikáját. Idejének nagy részét Tarnaörsön és Pesten töltötte, mégis 1769-70-ben itt, az egykori majorság helyén építtette fel barokk kastélyát. Maga az épület, mint a család tervtárában lévő tervrajzból kiderül „U" alaprajzú barokk kastély. Északon egy téglalap, keleten egy „L" alakú épület tartozott hozzá, ezek valószínűleg valamilyen gazdasági épületek lehettek. A kert felújításával kapcsolatos földmunkák során előkerültek az északi, téglalap alakú épület alapfalai. (2. kép)