Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

hiányzik a kőkeret a homlokzat két déli ablakából is. A furcsán ferde kávájú nyílások nem pontosan a barokk boltozat fiókjaiból nyílnak. A két, kőkeret nélküli nyílás közül az északi helyén egy archív fotó ajtót mutat. Az ablak alatt ma ugyan pinceszellőző nyílik, mely ki­zárná azt, hogy itt valaha is ajtó nyílt volna, azonban ez az egyetlen olyan pinceszellőző, melynek nincs kőkerete, így a szellőzőről kell feltennünk, hogy nem azonos korú a többi­vel, hanem utólag - éppen egy itt nyílt ajtó felszámolása után - alakították ki. A homlokza­ton a klasszicista, kőlapokból álló lábazat teteje a mai lábazat tetejénél 31 cm-rel mélyebben húzódik. Az 1826-os átépítési terv ugyanazokat a változtatásokat írja elő, mint a földszinten, ezeket a falkutatás igazolta. Az északi külső homlokzat Az északi homlokzatot - lévén teljes egészében klasszicista eredetű - nem vizsgáltuk kü­lönösebben. A két szélső nyílás kőkerete tagozott - klímából és lemezekből tevődik össze ­a többi tagozat nélküli sima kőhasáb. A tagozott kőkeretű nyílásokkal azonos formájú, de a 19. század végi falazatokban álló ajtó került elő az északnyugati sarokrizalit keleti oldalá­nak földszintjén, illetve az északkeleti sarokrizalit nyugati oldalának emeletén. Ezek szerint a tagozott kőkeretek csak később a 19. század végén kerültek beépítésre. A keleti külső homlokzat A keleti homlokzatnak csak a déli harmada barokk eredetű. A klasszicista építésű főbejá­ratot magába foglaló középrizalit ablakkeretei tagozat nélküli, sima kőhasábok ( 10. kép), a többi ablakban azonban kivétel nélkül (tehát az északi, bizonyosan klasszicista eredeti sza­kaszban is) másodlagosan felhasznált, lefaragott szalagkeretű barokk kőkereteket találunk (11. kép). A barokk kori homlokzatszakasz két szélén modern kori (12. kép), középen jelleg­zetes, klasszicista korú, vegyes anyagú, másodlagos helyzetű kőfaragványokat is tartalmazó köpenyezést találunk ( 13. kép). E szakasz három ablaka közül a délit utóbb elfalazták, a kö­zépső - bár erősen ferde kávájú - eredeti helyén van, a ferde kávára a szimmetria fenntartá­sa miatt volt szükség. Ugyancsak eredeti helyén van az északi ablak is. Megjegyzendő, hogy az ablakokat az 1826-os terv is lényegében változatlanul hagyja, csupán a középsőt akarták vakablakká alakítani. Erre végül nem került sor, ellenben - a falképrestaurátori vizsgálat (lásd M. Nagy Éva és M. Bán Beatrix e kötetben található tanulmányát) szerint - a déli ab­lakot ekkor falazták be. Érdekes, hogy a kapu melletti ablakok külső széleit követő falpillé­reket az ötvenes évek helyreállításakor megduplázták (14. kép). Megjegyzendő, hogy a dup­lázás által takart falfelület volt a homlokzat egyetlen pontja, ahol az eredeti, klasszicista ­törtfehér színű - vakolatrészlete megmaradt. Az emeleti szakaszt itt sem vizsgáltuk, a helyreállítást befolyásoló jelenség ezen a szaka­szon sem várható.

Next

/
Thumbnails
Contents