Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

hiányzik a kőkeret a homlokzat két déli ablakából is. A furcsán ferde kávájú nyílások nem pontosan a barokk boltozat fiókjaiból nyílnak. A két, kőkeret nélküli nyílás közül az északi helyén egy archív fotó ajtót mutat. Az ablak alatt ma ugyan pinceszellőző nyílik, mely kizárná azt, hogy itt valaha is ajtó nyílt volna, azonban ez az egyetlen olyan pinceszellőző, melynek nincs kőkerete, így a szellőzőről kell feltennünk, hogy nem azonos korú a többivel, hanem utólag - éppen egy itt nyílt ajtó felszámolása után - alakították ki. A homlokzaton a klasszicista, kőlapokból álló lábazat teteje a mai lábazat tetejénél 31 cm-rel mélyebben húzódik. Az 1826-os átépítési terv ugyanazokat a változtatásokat írja elő, mint a földszinten, ezeket a falkutatás igazolta. Az északi külső homlokzat Az északi homlokzatot - lévén teljes egészében klasszicista eredetű - nem vizsgáltuk különösebben. A két szélső nyílás kőkerete tagozott - klímából és lemezekből tevődik össze a többi tagozat nélküli sima kőhasáb. A tagozott kőkeretű nyílásokkal azonos formájú, de a 19. század végi falazatokban álló ajtó került elő az északnyugati sarokrizalit keleti oldalának földszintjén, illetve az északkeleti sarokrizalit nyugati oldalának emeletén. Ezek szerint a tagozott kőkeretek csak később a 19. század végén kerültek beépítésre. A keleti külső homlokzat A keleti homlokzatnak csak a déli harmada barokk eredetű. A klasszicista építésű főbejáratot magába foglaló középrizalit ablakkeretei tagozat nélküli, sima kőhasábok ( 10. kép), a többi ablakban azonban kivétel nélkül (tehát az északi, bizonyosan klasszicista eredeti szakaszban is) másodlagosan felhasznált, lefaragott szalagkeretű barokk kőkereteket találunk (11. kép). A barokk kori homlokzatszakasz két szélén modern kori (12. kép), középen jellegzetes, klasszicista korú, vegyes anyagú, másodlagos helyzetű kőfaragványokat is tartalmazó köpenyezést találunk ( 13. kép). E szakasz három ablaka közül a délit utóbb elfalazták, a középső - bár erősen ferde kávájú - eredeti helyén van, a ferde kávára a szimmetria fenntartása miatt volt szükség. Ugyancsak eredeti helyén van az északi ablak is. Megjegyzendő, hogy az ablakokat az 1826-os terv is lényegében változatlanul hagyja, csupán a középsőt akarták vakablakká alakítani. Erre végül nem került sor, ellenben - a falképrestaurátori vizsgálat (lásd M. Nagy Éva és M. Bán Beatrix e kötetben található tanulmányát) szerint - a déli ablakot ekkor falazták be. Érdekes, hogy a kapu melletti ablakok külső széleit követő falpilléreket az ötvenes évek helyreállításakor megduplázták (14. kép). Megjegyzendő, hogy a duplázás által takart falfelület volt a homlokzat egyetlen pontja, ahol az eredeti, klasszicista törtfehér színű - vakolatrészlete megmaradt. Az emeleti szakaszt itt sem vizsgáltuk, a helyreállítást befolyásoló jelenség ezen a szakaszon sem várható.