Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

A kapualj A kapualj oldalfalait vizsgálva megállapítottuk, hogy a nyugati fal déli szakaszán nyíló, jelenleg a pénztárhoz vezető ajtó kőkeretes, a keret tagozat nélküli kőhasáb (15. kép). Ugyanilyen, tagozat nélküli kőkeretes ablak került elő a nyugati fal északi boltszakaszba eső szakaszában (16. kép). Ezt csak az 1960-as években falazták el. Megjegyzendő, hogy tagozat nélküli kőhasábokat csak a klasszicista kiépítés során alkalmaztak, így mindkét nyílás utólagos alkotásként értékelhető. A déli szárny pincéjének 015. számú terében tett megfigyelések alapján állítható, hogy az említett ablak helyén nyílt egykor a délnyugati pinceszakaszba vezető lépcső ajtaja. Ezt a pincelejáratot 1826-ban megszüntették, tehát az ablak is ekkor került kialakításra. Megjegyzendő, hogy az egykor itt állt ajtót az 1826-os terv is jelzi, de elfalazását irányozza elő, hiszen ekkor még a kapualj helyén szobát akartak kialakítani. A klasszicista kőkeretű ajtó előzményének maradványait a falkutatás napvilágra hozta, ennek északi kávája a ma ajtótól északra került elő. Ezt az ajtót - mely nagy valószínűséggel a klasszicista főlépcső előterébe vezetett - 1826-ban el akarták falazni, de végül csak új ajtót alakítottak ki a helyén. Az eredeti ajtókáva külső széle a kapualj oldalfalait tagoló, falazott mag nélkül, csak vakolatból kialakított lizénák egyike mögé esik, ez azt bizonyítja, hogy a lizénák csak 1826-ban készültek. A keleti fal északi boltszakaszba eső szakaszán klasszicista falszövetet találtunk. Itt eredetileg nyitott ív vezetett a kapualjtól keletre eső helyiségek előtt húzódó, jelenleg folyosóként működő térbe. (Érdekes, hogy a szóban forgó helyen még az 1946-os terven is nyílást jeleznek, ami azonban kizárt. Ezen kívül a későbbiekben még számos tény utalt arra, hogy az 1946os terv igen pontatlan, a jelek szerint sok esetben csak átmásolták az 1826-os terv részleteit.) Ez a dongaboltozatos tér eredetileg nem folyosó volt, hanem itt állt valamikor az emeletre vezető barokk mellék lépcső. Ennek nyomait a folyosó déli falán meg is találtuk (lásd később!). Az udvari homlokzatok A homlokzatok (17., 18., 19., 20. kép) kutatása előtt is feltűnő volt, hogy a folyosószakaszok ablakai nem felelnek meg a boltmezők tengelyeinek, sőt, helyenként kifejezetten zavaróan belevágnak a hevederívekbe is. Ennek alapján gondolni lehetett, hogy a jelenlegi nyílásrendszer nem eredeti (4., 5., 6., 7. rajz). Az udvari homlokzatok kutatása során megállapítottuk, hogy a falakat mindenütt csak egyetlen rétegű, cementes vakolatréteg fedi, mely a legutolsó tatarozás során kerülhetett a falra. Korábbi vakolatréteget sehol sem találtunk. Ahogy arra számítani is lehetett, a déli oldal nyitott ívei mindenestől barokk korinak bizonyultak. A téglaívek négyzetes alaprajzú kőoszlopokon nyugszanak (21. kép). A kőoszlopok kettős fejezeteinek profiljai mindenütt le vannak vésve (22. kép). A délkeleti sarokban a fejezet profilja végigfutott az innen délre eső pincelejárat udvari falán is. A kőoszlopokon fehér meszelés látható. Az íveket a klasszicista átépítés során el akarták falazni, oly módon, hogy helyükön négy ablakot szándékoztak kialakítani. Érdekes, hogy egy, 1946-ban készült terv számára készült alaprajz a két szélső nyílást valóban elfalazva ábrázolja, oly módon, hogy azokban egy-egy ablak látszik. Lehetséges, hogy az 1946-os terv itt is csupán szolgaian lemásolta az 1826ost, s az ívek valójában soha nem voltak elfalazva - erre utal néhány archív felvétel is - vi-