Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

rint a barokk kastély felépítésekor nem használták fel, maradványaik tehát legfeljebb a földfelszín alatt volnának fellelhetőek, bár ez is kérdéses, hiszen a kastély alatt éppen pinceterek foglalják el a kérdéses helyek legnagyobb részét. A déli külső homlokzat A déli külső homlokzat földszinti nyílásrendszere az 1826-os átépítés során nyerte el mai formáját, de számos ponton őrzi eredeti elrendezését, annak dacára, hogy a klasszicista átépítés terve jelentős változtatásokat irányzott itt elő. A homlokzat tengelyében nyíló kapualj helyén szobát akartak kialakítani oly módon, hogy a kapu helyén két ablakot nyitottak volna. A terv szerint a homlokzat szélső ablakait eredeti helyüktől beljebb húzták. A homlokzat tengelyében levő, háromszakaszos csehsüvegboltozattal fedett kapualj ma is megvan, s eredeti funkciójának megfelelően működik is. A kapu megmaradt, de szárköveit és szemöldökét kicserélték. Sor került a szélső ablakok elmozdítására is, az eredeti ablakok egy-egy megmaradt kávája mind a fölszinten, mind az emeleten előkerült. A 2. helyiségben ezek átalakítással együtt az egyik barokk kori boltfiókot is módosították. Maga a homlokzatarchitektúra természetesen klasszicista (Megjegyzendő azonban, hogy a vizsgált falfelületeken kizárólag egyetlen cementes, az 1950-es évek helyreállításakor idekerült vakolatréteget találtunk. Mindazonáltal valószínű, hogy a helyreállításkor az eredeti elemeket megtartották, vagy hűen lemásolták, de figyelemre méltó, hogy ugyanekkor a keleti homlokzat esetében néhány esetben eltértek a klasszicista eredetitől!). A frekventált, erősen szem előtt levő homlokzatot különösebben nem bolygattuk meg, hiszen a nyugati homlokzat hasonló helyzetű és formájú vakablakairól kiderült klasszicista eredetük, ezért nincs ok feltenni, hogy e homlokzat vakablakai más korúak lennének, továbbá másutt az is egyértelműen kiderült, hogy a homlokzat sávozása szintén a klasszicista átalakítás eredménye. A homlokzat emeleti szakaszát nem vizsgálhattuk, de az 1826-os terv itt csak a szélső ablakok behúzását irányozta elő. A homlokzat felső szakasza - amint ez az udvari homlokzatok esetében pontosan igazolható volt - bizonyosan klasszicista emelés. A nyugati külső homlokzat A nyugati külső homlokzat déli kétharmada bizonyult barokk korinak. A homlokzat északi, négy ablakkal és egy vakablakkal tagolt szakasza egyértelműen klasszicista bővítés eredménye. Ez egybevág az 1826-os tervvel is. A terven jól látható, hogy a vakablakokat újonnan alakítják ki. Ezt a falkutatás is igazolta. A klasszicista átépítés terve itt is azzal számolt, hogy a korábbi ablakok tengelyeit némileg északabbra helyezik, igazolható is volt. Bizonyos az is, hogy az eredeti ablakok méreteit megváltoztatták. Jól megfigyelhető, hogy az eredetileg szalagkeretes barokk kőkeretek szalagkereteit levésték, a kereteket újra felhasználták, azonban az eredetitől eltérő méretű (7. kép) nyílást állítva össze belőle. Az utólag összetákolt csatlakozási pontjaitól elcsúszott kőkeretek a legtöbb nyílásban megtalálhatóak. Teljesen új, tagozat nélküli, sima kőkereteket találunk a klasszicista bővítés négy ablakában (8. kép). Nincs kőkerete a vakablakoknak (9. kép) - ez arra utal, hogy a kőkeretek is le voltak vakolva - és