Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

Simon Zoltán: A gyöngyösi Orczy-kastély műemléki falkutatásának eredményei

Az emeleti szakasz négy ablaka azonos formájú a déli szárny udvari homlokzatának emeleti ablakaival. Az északi szárny udvari homlokzata ugyancsak négytengelyes. A földszinti szakasz tengelyeiben a keleti szárny udvari homlokzatának földszinti ablakaival megegyező formájú ablakok állnak, kivéve a keletről számított második tengelyt, ahol egyenes záradékú ajtót találunk. Az ajtó és a vele kelet felől szomszédos ablak között, a homlokzat tengelyében keskeny, félköríves alaprajzú falifülke látható. Az északi szárny udvari homlokzati emeleti szakaszának képe megegyezik a keleti szárny udvari homlokzatának emeleti szakaszáéval. A nyugati szárny négytengelyes udvari homlokzata csaknem mindenben megegyezik a vele szemközti homlokzattal, azzal a különbséggel, hogy itt valamennyi tengelyben ablakok állnak. Az épület alatt jelenleg két különálló pince található (7. rajz)- Közülük a nagyobbik a déli szárny alatt található, s részben áthúzódik a keleti szárny déli vége alá is. Ez a pince eredetileg két, egymással össze nem függő szakaszból állt, melyet az eltérő szintviszonyok is igazolnak. A nyugati, dongaboltozatos termekből álló szakasz (014., 015., 016., 017. számú tér) eredeti lejárata a déli szárny kapualjának (52. számú tér) északi boltmezejéből, a nyugati oldalon nyílt. Bizonyíték erre a 015. számú tér északi szakaszában látható, keletről nyugat felé lejtő dongaboltozat. A 015. és a 017. számú tér között dr. Fűköh Leventének, a Mátra Múzeum igazgatójának tájékoztatása szerint elfalazott kemence található. Az ugyancsak dongaboltozatú terekből álló keleti szakasz (a mai 004., 005., 006., 007., 008., 009., 010., 011., 012. számú tér) eredeti lejárata ma is működik, ez a déli szárny folyosójának keleti végén álló pincelejárat (012. számú tér). A jelenleg is működő másik pincelejáratot (003. számú tér) csak a 19. században alakították ki. A 005. számú helyiségben kút található. Ettől a pincétől teljesen független egy másik, az északi szárny alatt található, egyetlen dongaboltozatos térből és az oda vezető szűk lejáratból álló kis pince (001., 002. számú tér). A földszinti alaprajzon (2. rajz) kutatás nélkül is viszonylag jól elkülöníthetőek a barokk kori és a klasszicista épületrészek, elsősorban a terek lefedése alapján. Boltozottak a déli és a nyugati szárny helyiségei, valamint a keleti szárny déli tere (1., 2., 3., 4., 5., 39., 40., 4L, 42., 43. számú terek), valamint a déli és a nyugati szárny udvar felőli oldala előtt futó folyosók, továbbá a keleti szárny déli részének udvar felőli oldala előtt húzódó rövidebb folyosószakasz (ez utóbbi kettő zárt) (8., 34., 53. számú terek). E helyiségek 18. századi eredetűek. A többi földszinti helyiség síkmennyezetes, ezek a klasszicista bővítés során keletkeztek. A 6. számú teret vasbeton födém fedi. Két lépcsőház van, mely az emeletre vezet. Az egyik a déli szárny udvari fala előtti folyosó nyugati végén nyílik dél felé (51. számú tér), míg a másik a keleti szárny kapualjának északi oldalán (50. számú tér). Az emeleten (3. rajz) teknőboltozat található a nyugati szárny termei (109., 110., 111. számú tér), csehsüvegboltozat pedig a nyugati és a déli szárny udvari fala előtti zárt folyosón. A többi tér síkmennyezetes. A falak vizsgálatának eredményei Mivel semmiféle, erre utaló nyomot nem találtunk, bebizonyosodott, hogy a területen állt legkorábbi, csak térképről ismert épületek, az Orczy István-féle majorság két épülete - bár nagy valószínűséggel a mai kastély helyén álltak - teljesen elpusztultak. Falaikat a jelek sze-