Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

Az udvart lezáró északi szárny új tervezésű. Az átépítési terv alapján, egy kényelmes vidéki főúri otthon képe bontakozik ki előttünk. A tervrajz feltünteti az egyes helyiségek funkcióit is. E szerint a földszint nyugati és déli traktusára kerültek a kiszolgáló helyiségek, a konyha, az éléskamra és a személyzet szobái, illetve északra a mosókonyha a mosónő szobájával. Közvetlenül a főbejáratnál lévő előcsarnokból nyíltak a báró személyes használatú termei. Az emelet nyugati részének folyosóra nyíló kis barokk szobáit a vendégek és kíséretük számára tartották fenn. Ugyancsak itt kapott helyet egy aránylag nagy gardróbszoba. A déli traktusra Orczy Anna és nevelőnője szobáit tervezték. Az épület keleti felében építették meg az új lépcsőházat, s mintegy mellék-, illetve gazdasági feljáratként meghagyták az udvar DNy-i végében a korábbi barokk feljáratot. A reprezentációs helyiségek - az étkező, a szalon, a biliárd szoba - a keleti oldalon helyezkedtek el. Az átépítési tervvel egyidőben, vagy talán ahhoz kapcsolódva az épületről egy utcai és egy kerti homlokzati rajz is készült, melyeknek csak fotómásolatát ismerjük egy 1950-es évekbeli műemléki fotóalbumból.'

5 ( 13. kép) Hogy a látványterv valóban akkor készülhetett igazolja, hogy a homlokzati rajzokon, valamint az ugyanakkor átépítésre kerülő főtéri Orczy-ház tervrajzán a méretezésnél feltüntetett „Klafter" rövidítés írásképe teljes mértékben megegyezik, egy kéztől származik. A látványtervet tehát ugyanaz készítette, aki a terveket is rajzolta. Az átépítési tervhez - s nem egy későbbi állapothoz - való kapcsolatuk azért is feltételezhető, mert apró részleteikben eltérést mutatnak a megépült palotával szemben. A kastély déli frontjának rajzolata a szélső hármas ablakok fölött összefüggő reliefet mutat, míg a valóságban a középső vakablakok fölé nem került díszítés. Ugyancsak hiányzik a címer körüli két lebegő angyalfigura - amely az egykori tarnaörsi kastély címer kialakításával mutat hasonlóságot -, valamint az egyes ablakok fölötti koszorú. A kertkapukat íves lezárásának ábrázolja, szemben a megvalósult egyenes záródással. Bár a kapuk pilléreit itt is oroszlánok díszítik, de a nyugati bejáratnál „üvöltő" oroszlánpárt mutat, míg a keletinél egymásra néző, emelt fejű oroszlánokat. Uhrl Ferenc szobrai viszont lefelé, a kertbe belépőre tekintenek. A rajz egységes zárt épülettömböt feltételez, hiányzik az átépítési tervrajzon feltüntetett, kelet felé néző, falsíkból erősen kiugró új főbejárat tömege. Az északi homlokzatról két ábrázolást ismerünk az egyik erkély nélkül, a másik az előrelépő oldalszárnyak közötti erkéllyel mutatja az északi frontot.

16 Az építkezés során ez utóbbi valósult meg, bár a tervrajz az előzőhöz készült, mert nem jelez oszlopok által tartott erkélyt. Az átépítési terv nem teljesen azonos az elkészült épülettel. A legszembetűnőbb például, hogy a barokk kapualj nem került beépítésre. Nagyon sok apró részlet azonban megvalósult. Néhány példa: - Az új kapualjból nyíló előszoba a báró sajáthasználatú szobájához - ma három részre oszlik, az első harmad személyzeti mosdó, a második harmad - ahol megmaradt az eredeti falmélyedés - raktárhelyiség, míg a harmadik harmadot átvágták, amikor folyosót alakítottak ki. - Megépült és részben megmaradt a lépcső alól nyíló fűtőkamra, ahonnan az előszoba és a báró szobájának kályháit táplálták. - A keleti kapualj eredeti nyíláskiosztása megegyezik a tervrajzon szereplővel. Az egykori ajtók fölötti párkány még ma is megvan. - A báró szobájához kapcsolódó mellékhelyiség - ma kézi raktár. - Orczy Anna és nevelőnője szobáihoz kapcsolódó mellékhelyiségek - ma teremőri öltöző. - A biliárd terem ÉK-i sarkához kapcsolódó kis helyiség - villamosszekrény. 15 A fotóalbum Gyöngyös város Polgármesteri Hivatalának tulajdonában van. 16 Sz. Sz. N. M. Vargha László hagyaték. Közölve: DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978.