Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

A barokk kastély a XVIII. század végén - XIX. század elején. II. periódus 1780-ban már azt írják, hogy „... a gyöngyösi palota felső szobáiban, főképpen két szobában a stukatór igen megszakadt. Ezen palotának a kerítésekben is, ugyan két filagóriájában sok reparátió szükséges. " Valószínűleg ezen felújítás idején került sor az épület udvari frontjának átalakítására. Levéltári adatok sajnos nem maradtak erről az átépítésről. A felújítás talán I. Lőrinc (meghalt 1789-ben), de sokkal inkább József (meghalt 1804-ben) nevéhez köthető. I. Lőrinc halála után ugyanis idősebbik fia József örökölte a gyöngyösi részeket. Mivel leginkább a felesége révén örökölt, a családi levéltár alapján „belső kastélynak" nevezett Haller kastélyt használta a Sólymos (ma Petőfi) utcában, az egykori barokk épületről, a „külső kastélyról" kevés adat maradt fenn. Amiért mégis inkább az ő neve valószínűsíthető a felújítással kapcsolatban az a tény, hogy az apa I. Lőrinc halála után fiai hatalmas átépítésekbe kezdenek az örökölt ingatlanokon. Ekkor épült újjá László irányításával a tarnaörsi kastély, ekkor kezdődtek látványos építkezések a pesti birtokokon, s valószínűleg ekkor alakították át a gyöngyösi épületet is. A felújítás során az emeleti nyitott árkádokat befalazták úgy, hogy minden ív közepén ablakot hagytak. Egyedül a déli udvari homlokzat főtengelyében, a kapualj fölött nyitottak egy, a többinél szélesebb ajtót vagy ablakot. 1820-as évek a klasszicista átépítés korszaka. A „külső palota sorsában" 1819 körül állt be változás, amikor az fiági öröklés révén II. Lőrincnek és családjának kizárólagos tulajdonába került. II. Lőrinc ettől kezdve itt élt feleségével és leányával, s ez lett a család ún. „gyöngyösi ágának" központja. A XVIII. század végének, XIX. század elejének gazdasági fellendülése a család építtető tevékenységének terén is lemérhető. Ismételten nagyarányú építkezések kezdődnek az 1820-as években a pesti és vidéki birtokokon egyaránt (pesti Orczy-ház, pesti Orczy-kert, újszászi kastély, gyöngyösi épületek stb.) A család építésze ekkor Zofahl Lőrinc. Az ő neve tűnik föl a pesti nagy kert építésének 1819-29 közötti időszakában, az ő tervei szerint kap emeletet és egységes homlokzatot Gyöngyösön a főtéri épületekben elhelyezett családi fegyver-, levél- és könyvtár, s ő az, aki az U alaprajzú barokk kastélyból angolkerttel körülvett, zárt udvarú klasszicista épületet varázsol. A kastély építőmestere valószínűleg az ifjabbik Rabi Károly. A Felsővárosi temetőben áll idősebb Rabi Károly és felesége síremléke. Az 1828-ban, 84 éves korában elhunyt mesternek, és feleségének állított emlék stílusában, díszítésében olyannyira hasonlít a kastély külső megjelenéséhez, hogy a városban a mai napig az Orczyak temetkezőhelyének tartják. A síremléket a felirat szerint az ifjabbik Rabi Károly emelte, ő lehetett a kastély építőmestere is. Az átépítésre, mint arra egy úriszéki jegyzőkönyvből következtethetünk 1826-ban került sor. Az épület azonban a mai napig magán hordozza a barokk jegyeit. A Mátra Múzeum tulajdonában lévő, a Zohfal által készített átépítési tervrajzból is látszik, hogy a nyugati és déli szárny belső kialakítása szinte érintetlen maradt. A keleti szárnyat nagyrészt lebontották, s - itt nyitva meg az új főbejáratot - átépítették. A kastélyba érkező látogató ekkor már elhaladt az épület déli frontja előtt és a kerti felhajtón keresztül érte el a bejáratot. A régi kapu fölé került Orczy Lőrinc és felesége Batthyányi Teréz címere. (12. kép)