Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Hajagos József: Gyöngyös helyzete és szerepe a szabadságharcban 1849 tavaszán
parancsban tudatta seregével, hogy az összecsapás minden pillanatban bekövetkezhetik... Itt beszélte meg április l-jén a haditervet alvezéreivel, Aulich, Kmetty, Damjanich, Pöltenberg és más nagynevű tábornokkal... " Dezséri Bachó vélhetően emelni akarta Gyöngyösnek a szabadságharcban játszott szerepét, s ennek megfelelően használta fel a rendelkezésére álló információkat. Rá vezethető vissza az a máig is kimutatható tévképzet, amely Gyöngyöshöz köti a tavaszi hadjárat tervének a kidolgozását. 14 A haditanács tényének, s az itt megtárgyaltak megállapítása után ki kell térnünk a résztvevőkre. Ezt Görgei már idézett április 2-i jelentése egyértelművé teszi, mivel résztvevőként tábornokokat említ. Ezek rajta kívül csak a hadtestparancsnokok lehettek, így Damjanich János, aki Görgeihez hasonlóan az Orczy-kastélyban volt elszállásolva, Aulich Lajos és Klapka György. Természetesen jelen volt Bayer József ezredes is, mint a hadsereg táborkari főnöke, s ő terjesztette elő azokat a módosításokat, amelyeket elfogadtak. Rajtuk kívül még egy résztvevője lehetett a haditanácsnak, Kiss Ernő altábornagy. O országos főhadparancsnokként megfigyelőként érkezett a hadsereghez. Másnap, szintén csak megfigyelőként, jelen volt a hatvani ütközetben is. így megállapíthatjuk, hogy a haditanácsra emlékeztető emléktáblán résztvevőként olyan személyek is fel vannak tüntetve, akik azon beosztásuknál fogva nem lehettek jelen. Ernst Poeltenberg és Gáspár András akkor még csak ezredesek, Kmety György pedig alezredes volt, s a VII. hadtest beosztott hadosztályparancsnokai voltak. így Poeltenberg esetében a rangja is tévesen van megadva, csak 1849. június 2-tól vezérőrnagy. (A rang Klapka esetében sem egyértelmű, mivel vezérőrnagyi előléptetése már el lett döntve, de az erről szóló hivatalos iratok még nem készültek el. Ugyanez a helyzet Bayer József ezredesnél is.) Poeltenberg egyébként már csak azért sem lehetett volna jelen a haditanácson, mert hadosztálya ezen a napon kisebb ütközetbe bonyolódott a Hort felé felderítést végző császári csapatokkal, amely megkívánta személyes jelenlétét. Ki kell térnünk Gáspár András beosztására is. Vele már az egri haditanács kapcsán úgy találkoztunk, mint aki Görgei helyett majd átveszi a VII. hadtest parancsnokságát. Azonban úgy látszik, hogy Görgei nem bízott abban, hogy Gáspár meg tud felelni a hadtestparancsnoksággal járó követelményeknek, mert ezekben a napokban a II. hadtest parancsnokát, a korábban ott hadosztályparancsnokként szolgált Aulich Lajos vezérőrnagyot akarta kinevezni a VII. hadtest élére. Aulich április 5-ig Gyöngyösön is maradt, s pár napig ténylegesen parancsnoka volt a VII. hadtestnek. (Távollétében a II. hadtest ideiglenes parancsnoka Szekulits István alezredes volt.) 15 A gyöngyösi haditanács és az emléktábla hibáinak a feltárása után röviden szólnunk kell a gödöllői hadművelet megvalósulásáról is. Április 2-án sor került a hatvani ütközetre. A császári fővezér, hogy végre megbízható adatokat szerezzen a magyar csapatok hollétéről, Schlik altábornagy hadtestét erőszakos kémszemlére rendelte ki Hatvan - Gyöngyös irányába. AVIL hadtest Poeltenberg- és Gáspár-hadosztályai, valamint a III. hadtestből támogatásukra érkező Czillich-dandár visszaverték a császáriak próbálkozásait és továbbra is bizonytalanságban hagyták a császári fővezért a magyarok szándékai felől. Az ütközetben való helytállásáért Gáspár András ezredest vezérőrnaggyá léptették elő, s Aulich április 5-én átadta neki a hadtest vezényletét. A megkerülő magyar hadoszlop élén haladó I. hadtest április 4-én Tápióbicskén a Gödöllő felé húzódó Jellacic hadtestének hátvédjébe, a Rasztic-dandárba ütközött. A kellő felderítés nélkül a faluba benyomuló Dipold-dandárt a horvát határőrök meglepték, és a felbom14 Dezséri BACHÓ László 1939. 85. 15 BONA Gábor 1983. életrajzi adatok. Aulichra - CSIKÁNY Tamás 1996. 51., HL 1848/49 20/207., 20/274.