Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Veidner Tibor: Gyöngyös város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében

hibájából származó károkért számadással tartoznak, melynek felvételére felülvizsgálókat küldenek. A hitet megszegő pásztorokat megpálcázzák. 86 Hadátvonulások idején a katona­ság segítségét is igénybe vették, „mivel szőlőhegyeinken az fel- s alá jövő, menő hadak mi­att felettébb nagy károk esnek, arra való nézve méltóságos generális Eszterházy Antal úr eő Excellencificiátul az Ecsédnél fekvő Táborbul az Böcsülletes város kérésére azokk meghőrzésére adattak szőlő hegyeinkre ki Salagwordák az kikk rendelt fizetésül az böc­sületes város minden szőlőiül 4-4 poltúrát, az melyet hogyha szőlős gazdák megh adni nem akarnának, adatik hatalom Bírák Uraimék, hogy azok jószágukból etiamcum asistentia mil­itari satis factiot fehessenek. " 87 A közkárokat okozók vagyonuknak egész erejével felelősek, a tolvajkodókat pénzbírságra - templomi javak beszerzésére - büntetik, melyből a kárval­lottak és becsülő bírák egyaránt részesednek. A szomszéd helyiségek tömeges határfoszto­gatásai ellen ugyancsak tiltakozva emelnek hangot. Tilos a szőlőkben való szabad járás, ko­pókkal való nyilazás, szilvásokban legeltetés. 88 A kertek és gyümölcsösök a városkapun alul húzódnak, közöttük köznyírt sövényekkel. A gyöngyösi és környékbeli parasztságra nagyobb hatással volt a ferenceseknek virágos és gyümölcsös kertje, mint a budai és mecsekaljai török kertek. 89 V. A szőlőműves város sokat harcolt mezőgazdaságának érdekterületéért, az erdőgazda­ságért is, miáltal a határincidensek újra fellángoltak a szomszéd falvakkal, püspökséggel és földesurasággal. 1701-ben szemlebizottsággal törvényes tiszti nyomozás indult a sári, majd 1735-i birtokperben Bene és Sólymos közötti határok iránt, ahol a hármas hegytető válasz­tóként húzódik, a Varga pataknak Bene felé való részére a Sás-tó közepéig, míg a külső Mér­ges árkon belül Országh Pál hirdet tilalmat a gyöngyösiek számára. 90 1729-ben az egri püs­pökség tilalmaz gyöngyösieknek favágást a solymosi erdőkben, amin felbátorodva a soly­mosi, bodonyi, parádi, délen az encs-berki határlánc lakosai is - a favágás tilalma mellett ­egymással szövetségre lépnek a gyöngyösiek ellen, akik most már lopva vagy alattomosan hordották a vágás nyomait is eltüntetve, „ne Videamur ab usu ejus". 91 Ezek után nevetséges vagy inkább szomorúbb dolognak kellett tartani, hogy még az ország erdővel borított helye­in is fahiány miatt szenvednek. 92 Tervszerűtlen erdőgazdálkodást a gyöngyösi lakosság e körzárlat ellenére sem űz, mert a szőlővenyigék jelentős pótanyagként jönnek számításba. A felsővidéki jobbágyfalvak erdő­gazdálkodása azonban a domboldali hátakon inkább mondható rablószerűnek, hogy helyü­kön megteremthessék beállított szőlőtelepeiket és kereskedjenek, miután a földesurak, vá­ros, nemesek erdőszigetei a belső Mátra területére vágnak be. Télen a földesuraságok erdő­területeire hajtott jobbágyok robotszerűen folytatnak fakitermelést, és az adácsi, halászi ke­rekeken bekerülő nagy famennyiség a város déli vonalán elterülő falvakban, Jászságban épület-, bútor- és tüzelőanyagként cserekereskedelem tárgyát képezi. De a Dicasterium pa­86 Városi jk. VI. 107, IV 520, VI. 22, V. 562. „A szőlőpásztorok Majzik András sertéseit a Kertmegi szőlőkben tör­vény ellenére megszalajtották, az okozott károknak megtérítésire „öszve tett kezekkel" 12 akó bort és a hajtó­bért megígérték. " 87 Városi jk. III. 471 88 Városi jk.V. 75, 735, 21, III. 721. „A solymosi szőlőhatárban gyöngyösi szőlősgazdák minden dib dab emberek nem a maguk szőlejük terméséből gyümölcsöt szednek.ezért meg nem engedtetik a solymosi bíróknak és lakosok­nak.hogy a szőlőt árolják és mint a magukéból gyümölccsel kedveskedjenek. " 89 HÓMAN - SZEKFŰ: Magyar történet III. 454. 90 Városi It. LIV. /18., 11, 39, LIV/ 20 91 Városi lt. LIV /20,LIV /18,15,Városi jk. V. 95. 92 GREGARIUS Beszoviczy: id.m. 10..

Next

/
Thumbnails
Contents