Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Veidner Tibor: Gyöngyös város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében

hibájából származó károkért számadással tartoznak, melynek felvételére felülvizsgálókat küldenek. A hitet megszegő pásztorokat megpálcázzák.

86 Hadátvonulások idején a katonaság segítségét is igénybe vették, „mivel szőlőhegyeinken az fel- s alá jövő, menő hadak miatt felettébb nagy károk esnek, arra való nézve méltóságos generális Eszterházy Antal úr eő Excellencificiátul az Ecsédnél fekvő Táborbul az Böcsülletes város kérésére azokk meghőrzésére adattak szőlő hegyeinkre ki Salagwordák az kikk rendelt fizetésül az böcsületes város minden szőlőiül 4-4 poltúrát, az melyet hogyha szőlős gazdák megh adni nem akarnának, adatik hatalom Bírák Uraimék, hogy azok jószágukból etiamcum asistentia militari satis factiot fehessenek. "

87 A közkárokat okozók vagyonuknak egész erejével felelősek, a tolvajkodókat pénzbírságra - templomi javak beszerzésére - büntetik, melyből a kárvallottak és becsülő bírák egyaránt részesednek. A szomszéd helyiségek tömeges határfosztogatásai ellen ugyancsak tiltakozva emelnek hangot. Tilos a szőlőkben való szabad járás, kopókkal való nyilazás, szilvásokban legeltetés.

88 A kertek és gyümölcsösök a városkapun alul húzódnak, közöttük köznyírt sövényekkel. A gyöngyösi és környékbeli parasztságra nagyobb hatással volt a ferenceseknek virágos és gyümölcsös kertje, mint a budai és mecsekaljai török kertek.

89 V. A szőlőműves város sokat harcolt mezőgazdaságának érdekterületéért, az erdőgazdaságért is, miáltal a határincidensek újra fellángoltak a szomszéd falvakkal, püspökséggel és földesurasággal. 1701-ben szemlebizottsággal törvényes tiszti nyomozás indult a sári, majd 1735-i birtokperben Bene és Sólymos közötti határok iránt, ahol a hármas hegytető választóként húzódik, a Varga pataknak Bene felé való részére a Sás-tó közepéig, míg a külső Mérges árkon belül Országh Pál hirdet tilalmat a gyöngyösiek számára.

90 1729-ben az egri püspökség tilalmaz gyöngyösieknek favágást a solymosi erdőkben, amin felbátorodva a solymosi, bodonyi, parádi, délen az encs-berki határlánc lakosai is - a favágás tilalma mellett egymással szövetségre lépnek a gyöngyösiek ellen, akik most már lopva vagy alattomosan hordották a vágás nyomait is eltüntetve, „ne Videamur ab usu ejus".

91 Ezek után nevetséges vagy inkább szomorúbb dolognak kellett tartani, hogy még az ország erdővel borított helyein is fahiány miatt szenvednek.

92 Tervszerűtlen erdőgazdálkodást a gyöngyösi lakosság e körzárlat ellenére sem űz, mert a szőlővenyigék jelentős pótanyagként jönnek számításba. A felsővidéki jobbágyfalvak erdőgazdálkodása azonban a domboldali hátakon inkább mondható rablószerűnek, hogy helyükön megteremthessék beállított szőlőtelepeiket és kereskedjenek, miután a földesurak, város, nemesek erdőszigetei a belső Mátra területére vágnak be. Télen a földesuraságok erdőterületeire hajtott jobbágyok robotszerűen folytatnak fakitermelést, és az adácsi, halászi kerekeken bekerülő nagy famennyiség a város déli vonalán elterülő falvakban, Jászságban épület-, bútor- és tüzelőanyagként cserekereskedelem tárgyát képezi. De a Dicasterium pa86 Városi jk. VI. 107, IV 520, VI. 22, V. 562. „A szőlőpásztorok Majzik András sertéseit a Kertmegi szőlőkben törvény ellenére megszalajtották, az okozott károknak megtérítésire „öszve tett kezekkel" 12 akó bort és a hajtóbért megígérték. " 87 Városi jk. III. 471 88 Városi jk.V. 75, 735, 21, III. 721. „A solymosi szőlőhatárban gyöngyösi szőlősgazdák minden dib dab emberek nem a maguk szőlejük terméséből gyümölcsöt szednek.ezért meg nem engedtetik a solymosi bíróknak és lakosoknak.hogy a szőlőt árolják és mint a magukéból gyümölccsel kedveskedjenek. " 89 HÓMAN - SZEKFŰ: Magyar történet III. 454. 90 Városi It. LIV. /18., 11, 39, LIV/ 20 91 Városi lt. LIV /20,LIV /18,15,Városi jk. V. 95. 92 GREGARIUS Beszoviczy: id.m. 10..