Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Veidner Tibor: Gyöngyös város gazdaságpolitikája a XVIII. század első felében
dályozására máshonnan jövő zsellért a lakosok befogadni ne merészeljenek, mert büntetésük „toties quoties" 12. § lesz, ha pedig nemes embernél találják, a bíró kérje ki házától. A munkáshiány elkerülése céljából míg a vármegyében munkalehetőség van, más vármegyébe kimenni, ott keresett termények elkobzása alatt tilos. 44 Az új elemekkel felszívódó, megerősödő szolgaság a megkötések ellen tiltakozik és szociális annalis konvenciót követel, különben eltávoznak. 45 A sztrájkszerű követelések hatására felemelik mind az öreg, mind a kisebb szolgálók konvencióját, a szököttekét egyenlőképpen felosztják, de ezúttal a megtorló intézkedések sem maradnak el. A városházánál a szabad asztal megszűnik, helyette salláriumot vagy commenciót rendeltek, fizetés a szolgabírók currense szerint határozatik meg, a limitáció áthágását 12. §-a bünteti a maga hibájából származó károkért hírinek elejével lesz felelős, a szófogadatlanságért megbüntetik. 46 A tisztek fő kötelessége a jobbágyoktól, szolgáktól járó jövedelem behajtása volt, így érthető, hogy a „Jancsó a tiszttartóságból meggazdagodott." VIII. A jobbágyterhek aránylag mégsem olyan magasak, mint más helyeken. Nem a robotmunka nyűgössége hatja át, hanem a humánus bánásmódon átszűrődő munkabecsülés, hogy a „szegénységek fölöttébb azzal meg ne szomoríttassék". 47 A vámtörvények végrehajtására töltések, árkok, utak, hidak karbantartására, katonai szállítmányozásra a nép közmunkáját is felhasználták. Az országos vármegyei robotteljesítmény mellett azonban nagyobb mérvűek az inkább kényszerűségből és közérdekből kívánt városi közszolgáltatások, amelybe a vidéket is belevonják. A községi bérföldekről való takarmányhordásnál 48 , rossz termés esetén az aratásnál, városi közhelyek kvártély és strázsaházak, istállók építéséhez, egyháznak tett munkálatokhoz 49 a szakmunkások és mesteremberek mellé robotosokat rekvirálnak. 50 A szekerezőket a gyakori igénybevétel csökkentése céljából bírói rendelkezés alá korlátozták, a származó károkért a város lesz felelős, de az önkéntes vállalkozásból eredő károkat maga köteles elviselni. A távoltartó, itthon maradó kocsis emberek minden fizetés és bér nélkül tartoznak szolgálni. 51 A gyöngyösi robotosok hív szolgálata így tette lehetővé a korviszonyoknak megfelelő gazdaságpolitikával a kuruc sereg gyors észak-magyarországi előretörését. b. Termelési politika I. A termelés szervezete és tárgykészlete. II. Szántóföldi termelés. III. Rét- és havasi legelőgazdálkodás, makkoltatás, legeltetési jog. IV. Szőlőművelés. V. Erdőgazdaság, fakitermelés. VI. Állattenyésztés. VII. Vadászat. VIII. Bányászat. IX. Mezőgazdaság védelem. I. A felföldi kertes parasztváros sajátságos mezőgazdasági jellege bontakozik ki az Alföld és hegyvidék peremvonalán, szintetizálva mindkét övezet termelési zónáját. Hatáscentrum44 Városi jk. III. 710, V. 71. 45 A béres szolgák konvenciója készpénzben 37-30-20 Rl" között váltakozik, terményben tizenkét-tizennégy pozsonyi kila búza, az öreg béreseknél egy boglya széna, egyebekben egy pár lábbeli, saru vagy bocskor. 44 Városi jk. IV. 384, III. 688, 761. stb. 47 Városi jk. V. 107. 48 Városi jk. IV. 119. „Kisfiigeden a város számára szerzett széna hazatakarítására nem lévén a városnak ereje, a marhás gazdák annak hazatakarítására requiráltattak. " 49 Városi jk. V. 229. „Az egyház molnárjai ingyen semmi munkával sem kívánják szolgálni a Szent Egyházat, a templom mellett lévő kisebb munkára kényszeríttettek. " 50 Városi jk. V. 313. 51 Városi jk. III. 775, I. 7, III. 391.
