Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Pálosné Nagy Rózsa: A vadászati oktatás történeti áttekintése. Vadásztanfolyamok szervezése Gyöngyösön

szintű belterjes gazdálkodás elterjedése egyre inkább megkívánta a megfelelően képzett szakemberek alkalmazását, mégpedig olyan szakemberekét, akik irányítani és egyben végrehajtani is képesek. Ezért a magyar vadászati oktatás kapcsolódott hazánk gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, ennek ellenére szervezetten viszonylag későn indult meg, akkor sem önállóan, hanem kezdetben az erdészeti oktatás keretében órarend szerint, alsó- és felsőfokon, később pedig középfokon. 7. ábra. Vadászoklevél, bizonyítvány 1801-ből Az erdészeti oktatás kezdete Felsőfokú szakoktatás Az erdészet oktatásának kezdete Mária Terézia nevéhez fűződik, aki rendeletben adta ki, hogy „az erdőművelés tanítására gondos figyelem fordíttassék". Ennek eredményeként a Selmeczbányán már 1735-től működő ún. „gyakorlati bányásziskola" tantárgyai közé felvették az erdőgazdászatot. A bányászati intézet 1763-tól „akadémiai" rangra emelkedett ugyan, de az erdészet oktatására ekkor még nem fordítottak kellő gondot.

2 Kutatások során előkerült levéltári adatok azonban azt bizonyítják, hogy a vadgazdálkodástan iskolaszerű oktatása Selmecbányán már 1780-ban megindult, e tárgy oktatója a bajorországi Johann Adam Wentzel volt.

3 Az erdészeti szakoktatás kérdése I. Ferenc császár (1795) ideje alatt sem változott, még ekkor is inkább a bányászati tudományok, illetve a vegyészeti és kohászati ismeretek tanításán volt a fő hangsúly. 1807-től azonban változás történt, rendeletben adták ki, 2 Erdészeti lapok 1896. 3 KŐHALMY Tamás 1990. 28.