Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Pálosné Nagy Rózsa: A vadászati oktatás történeti áttekintése. Vadásztanfolyamok szervezése Gyöngyösön

hogy a Selmecbányái Bányászati Akadémia mellett Erdészeti Tanintézetet kell létrehozni, aminek következményeként önálló tanszéke lett az erdészeti tudományoknak.

4 Vezetőjévé, akadémiai tanárává Dr. Wilckens Henrik Dávidot nevezték ki. O volt az első olyan erdésztanár, aki - mint gyakorló vadász is -, a vadászattal már tudományosan foglalkozott. Erdészeti tantervet készített, melyben az erdők használatán belül szerepeltette a vadismeretet, mint erdészeti vadászattant. A vadászati ismeretek legmagasabb fokon való oktatása 1809-ben kezdődött meg Selmecbányán.

5 A bányász-növendékek számára is kötelezővé tették az erdészet tantárgyat, melyet 2 éven keresztül oktattak heti két alkalommal, egy délelőtt és egy délután. - Az első évben az elméleti tantárgyak oktatására került sor, ezek voltak - a mennyiségtan, az erő-műtan, a természettudomány, az erdészeti növény- és állattan, és az erdészeti vegytan, míg - a második évben a gyakorlati oktatás keretében ismerkedhettek meg a hallgatók az erdők nevelése, mívelése, idegen fanemek meghonosítása, erdőmértan, térképezés, erdőbecslés és rendezés, úsztatás, szenítés, csúsztatok, vízgyűjtők és gereblyék építése tantárgyakkal.

6 Az oktatás célja a rendszeres erdőgazdaság megteremtése, és szakképzett erdőtisztek képzése volt. Hosszú és küzdelmes éveknek kellett eltelni addig, amíg az erdészeti szakképzés önálló lett. A felsőszintű erdészeti szakoktatás keretében a vadászattan, majd később a vad- és halgazdaságtan hivatalos magyar nyelvű oktatása Selmecbányán az Erdészeti Akadémián az 1868/69. tanévben kezdődött el.

7 A vadászattant 1873-ig Illés Nándor oktatta, majd Őt követte a katedrán Szécsi Zsigmond. Az Erdészeti Akadémiára való felvétel feltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány volt. Az erdészeti tanfolyamot 3 évig, az erdőmérnökit 4 évig hallgatták a diákok, ezután 2 év gyakorlati szolgálat következett, majd az államvizsga, ahol tudásukról adtak számot.

8 4 HILLER István 1983. 22. 5 BENCZE Lajos 1979. 392. fi I. Az erdészet általában (Forstwesen) 1. Erdészeti tudomány: (Forstwisswnschaft) - Erdészeti mennyiségtan Tiszta mennyiségtan: arithmetika, algebra, geometria, trigonometria, erdészeti térképrajz, - Alkalmazott mennyiségtan: mechanika, statika, géptan, építészet (köz-, víz-, bányaácsolás, építészeti rajz), 2. Erdészeti természetrajz: - Altalános átnézet - Erdészeti természetrajz - erdészeti ásványtan, - növénytan, -állattan, - Erdészeti természettan - A vidék erdészeti ismerete 3. Erdészeti technológ

ia: - Fatechnológia - Erdészeti állattani technológia II. Erdőgazdaság 1. Erdőtenyésztés - természetes -, - mesterséges úton: vágással, vetéssel, ültetéssel, dugványozással, homlitással 2. Erdőhasználat 3. Erdőbecslés III. Erdészeti jogismeretek 7 BENCZE Lajos 1979.392. 8 Erdészeti Lapok 1896. 869.