Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Pálosné Nagy Rózsa: A vadászati oktatás történeti áttekintése. Vadásztanfolyamok szervezése Gyöngyösön

2003 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 259-275 A vadászati oktatás történeti áttekintése. Vadásztanfolyamok szervezése Gyöngyösön Pálosné Nagy Rózsa ABSTRACT: A Historical Survey of the Teaching of Hunting: Organising Courses in Hunting in Gyöngyös. As hunting cannot live without its culture, this culture is not possible without proper teaching and educa­tion. Only education can equip hunters with the necessary knowledge of the field. The aim of this organised education is to acquire the required skill for proper hunting (a 'hunter's intelligence') and for a conscien­tious, planning-based economy of venery. The paper briefly surveys the history of the teaching of hunting, and deals in detail with the courses in hunting which were organised annually in Gyöngyös by Gyula Nagy from 1968 to 1984. The courses drew students from the whole of Hungary, and offered a high standard in the field of the economy of venery and an introduction into the culture of hunting. Középkorban a magyar vadászati kultúra a nyugati nemzetek vadászati kultúrájához viszonyít­va igen elmaradott volt, kezdetben csak a királyi udvarban alakult ki, ahová külföldi kapcsolatok révén jutott el. Még a XVffl. századra is ez volt a jellemző. Ennek oka a magyar nyelvű vadásza­ti irodalom hiánya. Bél Mátyás (1684-1749) volt az első magyar író, aki írásaiban már errüítést tesz a vadászatról. Vadászat vadászati kultúra nélkül nem képzelhető el, ugyanígy a vadászati kultúra megfelelő vadászati szakoktatás nélkül sem lehetséges. Azért, hogy vadászaink kultúráltak, képzettek legye­nek, megfelelő nevelés szükséges, amit már egészen fiatal korban kell elkezdeni. Nem elegendő csupán az, ha valaki rendelkezik jó fegyverrel, tölténnyel és vadászterülettel, mellette ismernie kell mestersége történetét is, a vad szokásait, életmódját, a fegyvertant, a vadászat jogi kérdéseit, a va­dászattal kapcsolatos törvényeket, rendeleteket, szokásokat. Ahhoz, hogy mindezekkel tisztába le­gyen, sokat kell olvasni, művelődni, sokat kell tanulni, és nem utolsósorban tapasztalatokat gyűj­teni. A gyakorlati tudást szakirodalom olvasásával is ki kell egészíteni. Megfelelő szakismeretek­kel vadászni sokkal nagyobb élvezetet jelent, mint csupán vállra akasztott puskával járni a terüle­tet. A vadászati szabályoknak, az írott és íratlan törvények elsajátításának többféle lehetősége van. Egyik ilyen lehetőség a szervezett oktatás, amelynek az a célja, hogy a vadászok megtanulják a helyes vadászatot, a vadászintelligenciát, az okos és tervszerű vadgazdálkodást. Volt idő, amikor sokan azt vallották, hogy a vadászatot nem iskolában kell oktatni és tanítani, elégendő csupán, ha a vadász a gyakorlatban szerez kellő jártasságot. Az élet azonban bebizonyí­totta, hogy ez nem így van. Nem elegendő csak a területet őrizni és a vadat gondozni, emellett kel­lő vadászati alapismeretekkel is rendelkezni kell. Ennek a felismerése járult ahhoz, hogy a terv­szerű oktatás kialakulhatott. A vadászat gyakorlati oktatását a nagyobb uradalmakban kezdték el. Azok számára, akik hivatásukul a vadászatot, vadgazdálkodást választották, az uradalmon belül alapítottak erdőőri szakiskolákat, hogy a tanulók „az erdőgazdaság körében okszerűen űzhető vad­tenyésztés terén a vadászat gyakorlására nézve is kellő ismereteket szerezhessenek." 1 A magasabb 1 CSŐRE P. 1994.217.

Next

/
Thumbnails
Contents