Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
összes értelmiségi a Gyöngyöstől főleg északra fekvő, de mindenképpen a szőlőművelő és paraszti népességében, mint korábban kimutattuk, erősen iskoláztatást igénylő községekben élt. Nem tudjuk azonban, hogy mit kezdhetett gyermekével, egyáltalán járatta-e középiskolába a többi faluban élő, tulajdonképpen - a diplomások által különösen lakott, de azt valószínűleg már ekkor a Gyöngyöshöz való közelségnek és a kiköltözésnek köszönő Gyöngyössólymost nem számítva - ugyanilyen számú és az össznépességhez képest arányú értelmiségi réteg. A tisztviselők esetében feltűnő a magánalkalmazottak kicsiny száma (2 fő), ill. a magántisztviselők nagyobb részének a nagybirtokok gazdatisztjeiként az agrárkeresők közötti megbújása, így csak a gyöngyössolymosi bányatelep és egy falusi Hangya vezetőjét vehetjük számba jelezve ezzel az ipar és általában a nagyobb cégek általában gyöngyösi központját, még akkor is, ha tevékenységük a faluhoz kötődött. 231 A hivatalnokoknál állam alkalmazta tisztviselőkről némileg félrevezető lenne szólnunk, ugyanis - a már említett jogász és egy postamester kivételével - mindnyájan a községi közigazgatás foglalkoztatottjai voltak, nevezetesen 9, alighanem 4 féléves tanfolyam után községi közigazgatási vizsgát tett 232 jegyzőt (egyikük három gyermekével képviseltette magát) és a mellettük dolgozó 4 irodatisztet kell megemlítenünk. Megint fel kell hívnunk a figyelmet a jegyzők álláshalmozására a falu fontos posztjain, azt is láthatjuk, hogy olykor a jegyző a falu finomabb műveltségű hajadonjainak, voltaképpen a tanítónőknek a potenciális házastársjelöltje volt, 233 és újra igen feltűnő ezeknek a családoknak a gyors földrajzi mobilitása, szigorúan a járáson belül, mert a gimnáziumba járók közül összesen 3 család gyermekei születtek az adatfelvétel idején érvényes lakhelyükön, és a gimnáziumi évek alatt is történt 3 költözés. A középréteghez soroltuk még az összesen 6 fős karhatalomból a két előtalálható katonatiszt, pontosítva alhadnagy négy gyermekét, akik közül egyikük a háború után, úgy tűnik, távozni kényszerült beosztásából, és vadőr lett. A fenti műveltsége és hatalma folytán a lokális, de többségében csak és kizárólag a lokális társadalom krémjéhez sorolható réteg azonban egészében nem osztható be a vagyonilag kiemelkedők közé, amelyre a tanulmányi átlag-tandíj korrelációnál átlagosnál gyengébb értéke (r = 0,47) utal, ha egybevetjük azzal, hogy az átlagosnál kicsit rosszabb tanulmányi sikeresség mellett, amely elvileg kisebb mértékben növelné a tandíjat, mégis az átlagosnál néhány pengővel alacsonyabb befizetés történt részükről. A csoport fokozott földrajzi mobilitása adhatna magyarázatot arra, hogy a tanulók csak egy elenyésző része kezdte itt az első osztálytól tanulmányait, ehelyett más gimnáziumokból érkeztek (19-en), és itt is kimutatható szignifikánsan az egyházi fenntartású iskolák előnyben részesítése (10:9 arány) ezek oktatási rendszerben elfoglalt arányához képest. Ezt a mozgást inkább csak a mobilitás szokásszerűségére lehet fognunk, mert a lakóhelyi változás stációi jórészt járásbéli településekhez kötődtek, a gimnáziumok pedig kifejezetten messze voltak, talán az egri esetek kivételével. A két hadapródiskolából érkezett növendék meglepetésre nem a katonatisztek utóda, hanem a tanítók gyermeke volt. Az iskola elhagyása szintén jellemző volt, de ennek alighanem egy része ugyancsak valamilyen formában a költözködéshez köthető, hiszen az önreprodukció esetükben a 8 osztály befejezését megkívánta, kivéve a tanító szülőknél, ahol valóban észlelhető gyermekeik többségénél (4 fő), hogy a 4. osztály után távoztak, majd talán a tanítóképzővel folytatták útjukat. 211 Számtalan példa található erre pl. B. GÁL Edit 1984. 332.; LADÁNYI Miksa 1936. 120-122.-on. 232 MEZNERICS István - TORDAY Lajos 1937. 65. - Jogász diplomás biztosan nincs a jegyzők közt, mert hiányzik nevük elől a doktori cím. 213 LADÁNYI Miksa 1936. 357-371.
