Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
nem itt járták végig a nyolcéves periódust, ugyanis ketten az 5. évben távoztak, míg egy fő már az első év után ezt tette a pannonhalmi bencés gimnáziumba. A maradék két tanuló viszont itt tette le az érettségit, mely után egyikük - bevallása szerint - a gazdasági akadémiára, tehát voltaképpen mezőgazdasági főiskolára 208 lépett, amely nem meglepő, hiszen mint legidősb fiú, nyilván a birtok irányításának átvételére készült. A jellemzően szántóművelést folytató falvak 25 kisbirtokosa közül 8-an voltak vámosgyörkiek, azaz helyzetük különlegességét korábban a település helyzetének ugyanilyen voltában véltük felfedezni, ezért itt eltekintünk figyelembevételüktől. A fennmaradó 17 család 6 faluból érkezett, tehát a járás tulajdonképpeni déli részéről, azaz a szántóművelő falvak közül négynek gazdálkodói, tehát ezen települések lakosságának legszélesebb rétege nem jutott a gimnáziumba. A középiskoláztatás különbségét jelzi, hogy egy, az adatbázisunkban szereplő diákra a szőlőművelő falvakban az 194l-es adatokra vetítve majdnem 200 mezőgazdasági kereső jutott, a nem ilyen községekben viszont közel 340. A 10 holdon felül gazdálkodók listájára névsorunkból 3 főt biztosan, míg 4 főt rokonaik révén tudunk felvenni, azaz a csoport közel felét, amely arányaiban nézve sokkal nagyobb érték, mint a szőlőművelő falvaknál. Néhányukról más birtokadattal is rendelkezünk: az egyik rokon bizonyosan 20 hold feletti terület felett rendelkezett; a gyöngyöshalmaji községi bíró gazdálkodásának megkezdésekor 40 holdon munkálkodott; de a 30-as évek közepén már 90 holdat bírt, éspedig jól gépesítve (traktor, két cséplőgép), de azt is tudjuk róla, hogy a falu társadalmi életének is meghatározója volt, nemcsak bíróként, hanem mint évtizedeken keresztül a helyi Hangya elnöke, sőt a szomszédos Hevesugrán téglagyára volt; a karácsondi bíró 40 holdat művelt, melyből 22 saját szerzeménye volt, nem pedig öröksége, társadalmi funkciói szintén széleskörűek voltak, ugyanis a szokásos Hangyában való szerepvállalástól kezdve, a legeltetési társulás vezetésén át, az egyháztanácsosságig terjedt. 209 Talán ennyi adat után is kijelenthető, hogy ez a szántóművelő falvakból a gimnáziumba járók és egyben gazdálkodó atyával rendelkezők szűk csoportja vagyonosság tekintetében általában kiemelkedőbb volt mind a borászattal foglalkozókhoz, mind - és valószínűleg különösen - saját falvaik legmagasabb fokú középiskolától teljesen elzárt agrárnépességéhez mérten, sőt vagyoni helyzetükben, úgy tűnik, dinamikus expanziót könyvelhettek el 210 akár a gazdasági világválság fényében, ez pedig oka vagy éppen okozata is lehetett a kisközösség hatalomban és autoritásban kiemelkedő pozíciói megszerzésének. Az átlagosnál magasabb (r = 0,77) tanulmányi eredmény-tandíj korreláció, mely által a tandíj szórásának 60%-a magyarázható, nem sokat mond a vagyoni állapotról, mert az átlagosnál kicsit jobb tanulmányi eredmény valamivel kisebb tandíjat eredményezett. Eközben a helyi paraszti elithez tartozás egy gazdagságon kívüli másik követelményének is - a falu zárt felépítményében való hagyományos helyfoglalásra gondolunk - maradéktalanul megfelel csoportunk, lévén a diákok születési helye és aktuális lakóhelye minden esetben egybevág, így valószínűleg törzsökös falubéli famíliákat elemeztünk az utóbbi sorokban. Érdekesen hat ki ez a helyzet a tanulmányok minőségére, hiszen a példaszegény (lévén szüleik iskolázatlanok, csakúgy mint a falu nagy része) és az önreprodukció szempontjából motivációszegény állapot ellenére az meghaladja az átlagost, melyet talán a család társadalmi 208 A két fogalom azonos tartalmára 1. RÉVAI NAGY LEXIKONA 1915/a. 713. 209 LADÁNYI Miksa 1936. 359.; 362.; 364-365.; 463.; 587. 210 Sajnos a vármegyei virilisjegyzékek nem teszik lehetővé ennek a folyamatnak a bemutatását, mert oda csak egyik szereplőnk tudott felkerülni egy alkalommal (N. N. (Hevesvánnegye törvényhatósági bizottsági tagjainak...) 1930. 63.).
