Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
tosabban ennek meghatározása kikerült a gimnáziumi évek időköréből, és az - ezen szempontból kevésbé rigorózus - elemi iskola hatókörébe került. Ez a gondolat átvezet minket az iskoláztatáshoz való konkrét viszony vizsgálatához, amely szintén mutat anomáliákat az egész sokasághoz képest. Először is a gimnázium megint csak nem feltétlenül elsődleges célállomás, sem végállomás. 94 Előbbit mutatja, hogy a diákok V 3 részéről kifejezetten tudjuk, hogy más gimnáziumból érkezett, 95 és érdekes, hogy ők jórészt megint csak a középrétegek közül kerültek ki. Mindennek jelzője, hogy összesen nyolcan jutottak el az érettségi megkezdéséhez közülük. A küldő középiskolákat vizsgálva valószínűsíthető, hogy a szóban forgó falvak érettségit igénylő társadalma a lehetőleg közelebb eső felekezeti gimnáziumokat, leánypolgárikat részesítette előnyben intézményünkkel szemben. Az iskolaelhagyás is jellegzetes (feltételezve - nem túl valószínűtlenül -, hogy nagyrészt ez nem az új gimnáziumot keresőkből adódik): a nem járásbéliek legalább fele (17 fő) idejekorán abbahagyta tanulmányait. E mögött aligha a gyenge tanulmányi teljesítmény okozta érettségire való esélytelenség vezette őket, mert csak egyetlen diák távozott valamilyen tárgyból való bukás után. A jelenség hátterében valójában az érettségire való igény hiánya bújik meg, ami azt okozza, hogy az abbahagyok közül 11-en ezt legalább a 4. és legfeljebb a 6. évfolyam elvégzése után tették meg, ezen belül is legnagyobb számban a 4. osztállyal elégedtek meg, tehát mobilitási céljuk az 1883. évi I. törvénycikk és 1929. évi megerősítése alapján a hivatalnoki pályán elérhető kistisztviselői (kezelő, díjnok) állásokig 96 és az ezzel járó szerény műveltségi és tekintélyi helyzetig, 97 valamint az 1927-től érvényes szabályozás alapján jócskán 200 P alatti havi illetményig 98 terjedt, emellett pedig a részleges gimnáziumi műveltség a képzettségi cenzust de iure nem igénylő foglalkozások betöltésénél jelenthettek némi előnyt. A 4. osztályt sem elvégzők szülei között kisiparosokat 99 és altiszteket találunk, egyetlen kakukktojásnak csak egy bánya magántisztviselője tekintendő. Ugyanez jellemzi a 4. és 5. osztályt végzetteket, amellett hogy a gazdálkodók és egy kereskedő szülő is feltűnik, míg a 6. osztályt végzettek eltartói valamelyest magasabb, a korábbiakban a középrétegekhez sorolt körökből kerülnek ki, de - a csányi községi jegyző esetét 100 leszámítva - munkakörük betöltése valószínűsíthetően őtőlük sem igényelt érettségi bizonyítványt, tehát nyilvánvaló és lefelé irányuló mobilitás a képzettség terén csak egy esetben történt. 101 A nem teljes időtartamú iskolahasználatra azonban így sem találjuk elégséges magyarázatnak az ilyen viselkedést mutatók rétegjegyeinek bemutatását (sem itt, sem a később tárgyalandó ha94 A Gyöngyösi járáson kívüli falvakból egy diák sem érkezett, aki az első osztálytól az érettségiig „kitartott" volna a gimnázium mellett. 95 Ez a hányad a más középiskolákból érkezőknek csak alsó határa. 96 GYÁNI Gábor - KÖVÉR György 2001 2 . 264. 97 Utóbbi szempont nem elhanyagolható voltát jelzi, hogy a kezelőknek és díjnokoknak is - mint tisztviselőknek - a „tekintetes" megszólítás dukált, anélkül, hogy az egyébként ehhez szükséges érettségi tulajdonában lettek volna. - GYÁNI Gábor - KÖVÉR György 2001 2 . 268. 98 L. a XI. (8 gimnáziumi osztályt igénylő) fizetési osztály adatait: MÁLNÁSI Ödön 1929. 80. 99 A kezelői vagy díjnoki állások betöltőinek iparos családi háttere országosan jellemző a Horthy-korszakban - az esetünkben kevésbé gyakori - önreprodukció mellett. - GYÁNI Gábor 1997. 1274. 100 A községi jegyzőknek a 8 gimnáziumi osztály és a községi közigazgatási vizsga letételére volt szükségük. RÉVAI NAGY LEXIKONA 1915/b. 247. 101 Ugyanis a gimnáziumot el nem hagyok között eleve lehetetlen ilyen, mert az érettségivel bármely későbbi társadalmi pozíció elérhetővé vált.