Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
hez soroltak közül 8 diák nem a lakóhelyén született, azaz valószínűleg később költöztek oda, azaz a legkorábbi születési évektől, vagyis a 20-as évektől kezdődhetett beáramlásuk. 89 A foglalkozási spektrumot a kisbirtokos földművelők 7 fős csoportja és a kisiparosok (6 fő) teszik teljessé. Kereskedő azonban csak egyetlen található köztük, ő is az itt vizsgált települések között az egyetlen városban, Egerben. A nem önállók közt csak 2 vasutas altisztet, egy gyári munkást és egy napszámost lelünk fel. Aligha meglepő., hogy ez a struktúra egyáltalán nem a települések teljes felépítményének kicsinyített mása, hanem erősen eltoltak a magasabb képzettségű szülőkkel bírók irányába, párhuzamosan a mezőgazdaságból élők jelentős, az iparosok gyenge alulképviseltségével. 90 Az alulreprezentáltság ténye már magában is jelzi az utóbbi csoportok közül a gimnáziumot választók szelektáltságát, és fontos megjegyeznünk, hogy egyáltalán nem kizárt az ő részvételük a gazdasági elitben, így egy besenyőtelki „apuka" és kovács mester 1935-ben két faluban 235 hold (mintegy 90%-ában szántó) földterülettel bírt, 91 de tudjuk azt is, hogy iparosként önmagán kívül más alkalmazottakkal is rendelkezett, hiszen halála után özvegye üzletének és iparvállalkozásának (ezzel az alárendeltek irányítója) gyanánt dolgozott. Az apa 1935 és 1944 között két ciklusra a megyei törvényhatósági bizottság tagja volt virilis jogon. Ez egyrészt azért fontos, mert megmutatja, hogy „hősünk" képzettség hiányában is be tudott kerülni vagyona révén akár a hatalmi elitbe, egyszersmind jelentkezik, hogy gyermekének ennek ellenére a hivatalosan elismert műveltség és úriemberség védfalát kívánta nyújtani a gimnáziumi képzéssel. A besenyőtelki kovács ezekben a forrásokban földbirtokosként jelent meg, mint aki adóját főként ezen tevékenysége után fizeti, és az 1934. évi felmérésnél ő volt a megye 177. legnagyobb adófizetője, majd 1939-ben a 131., de a két időpont között adóösszege mégis 180 P-t sülylyedt. Ha képzeletbeli diplomával ajándékozzuk meg, hogy az így kétszeresen számított jövedelmeit az értelmiséghez hasonlíthassuk, akkor azt találjuk, hogy a 65.-70., később az 50.-60. legnagyobb adófizetők között találnánk őt. 92 A vagyoni helyzet mérésére már alkalmazott, tandíj és tanulmányi eredmény kapcsolatából számított mutatónkat újra alkalmazva azt kapjuk, hogy a két érték alakulása között gyenge kapcsolat van, utóbbi előbbi szóródását 8%-ban határozza meg, azaz a tanulmányi teljesítmény helyett a vagyon jelöli ki a tandíjfizetés mértékét, aminek átlagos értéke 81 P. Ez a vagyoni helyzet a jászárokszállásinál valamivel alacsonyabb szintet mutat (r 2 = 4%; 83,4 P átlagos tandíj), ami mögött talán fellelhető az itt tárgyalt települések kétségtelenül falusias jellege, szemben a nagyobb lakosságszámú, 93 városias funkciókkal rendelkező (1. pl. fiú és leánypolgári), a gyermeküket gimnáziumba küldők tekintetében erősen a magánszféra dinamikus csoportjai (1. kereskedők) jellemezte Jászárokszállás nagyközséggel. Nehezebb a komparatív vizsgálat az eltérő típusjegyeket mutató sarokszámokkal leírt csoportokkal, így a távolabbi régiókból érkezett diákokkal, akiknek tanulmányi teljesítménye jelentősen befolyásolta a tandíj összegét. Annyit azonban mondhatunk, hogy a nem járási, falusias rétegnél a tandíjfizetés és az iskolába kerülés az egész sokasághoz képest szinte kizárólag a szülők biztosabb vagyoni helyzetéből adódó döntésen nyugodott, és a szellemi kiválóság szelekciós hatása marginálissá vált, pon89 Persze ez nem azt jelenti, hogy az ebben az időszakban földrajzilag nem mobil családok ne lettek volna azok korábban. 90 Heves megye községekben élőinek ekkori foglalkozási megoszlására 1. KEPECS József 1975. 570-571. 91 MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1937. 129.; 136. 92 OKOLICSÁNYI Imre 1934. 151.; N. N. (Heves vármegye legtöbb adót fizetőinek 1940-44. évekre...) 1939. 137. 91 MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1941. 197.
