Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)
Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)
tekinthető rivális intézménynek, mert végbizonyítványával csak a mezőgazdasági felsőoktatásba vezetett út 18 szemben a gimnáziumi okmánnyal, így a továbbtanulást óhajtó családok már eleve kevésbé terelhették fiaikat ebbe az irányba. A mezőgazdasági középiskola megkezdéséhez 4 polgári vagy ugyanennyi gimnázium elvégzésére volt szükség, így ez a két iskola egyrészt inkább komplementer intézménye volt egymásnak, mert a gimnáziumi követelményeknek meg nem felelők (ez nem csekély számú tanuló) itt kísérelhették meg az érettségi megszerzését; másrészt azért sem lehet szó konkurenciáról, mert a választás ténylegesen a 4. elemi környékén a gimnázium és a polgári között merült fel, 19 amely egyenlőtlen „versengésben" a polgári a gimnáziumba be nem jutók és azt meg nem célzók gyűjtőhelye lett a „gazdász" iskola szűkre szabott kiútjával. 20 A konkurenciát ezután értelemszerűen a városon kívül kell keresnünk. Az északkelet-magyarországi térség középiskolai térképén jelentős átrendeződés 1938 és '48 között (még) nem történt. 21 Az ezt ábrázoló térképek legfontosabb információja a felekezeti gimnáziumok elhelyezkedése, melynek gyöngyösi hiánya komoly elszívó erőt eredményezhetett főként Eger, esetleg Mezőkövesd irányába. Általában nagyobb középiskoláztatási centrumként a közelben egyébként - Eger mellett - természetesen Budapest és esetleg Miskolc jöhet szóba. A mozgalom méreteire ugyan aligha, de annak irányaira igenis következtethetünk adatbázisunkból, hiszen abban megtaláljuk a más középiskolából érkezettek adatait, köztük pedig azokat vizsgáljuk, akik a Gyöngyösi járás lakói voltak időszakunkban és születésükkor egyaránt, így eredendően biztosan potenciálisan gimnáziumunk keresletének tényezői voltak. 22 Ezen tanulók (37 fő összesen) középiskolái között az összes fent felsorolt várost megtaláljuk, bár érdekes módon az így mért legnagyobb központ (6 fő) Esztergom, majd a csak 1931-ben alakult 23 hatvani gimnázium (5 fő). A felekezeti iskolák iskolarendszeren belüli arányukhoz képest jelentősebb szerepére vonatkozó sejtésünk helyességét jelezheti, hogy a 38 főből 21 ilyet választott, melyből 1 tanuló járt református középiskolába, a többi pedig katolikusba. Egyébiránt az ezen iskolákból való visszatérés okát valószínűleg a nem kiemelkedő tanulási teljesítményben ragadhatjuk meg, mert az év végi tanulmányi átlageredményeik legjellemzőbb értéke, azaz módusza az előző iskolában jellegzetesen a 3-as, 24 ezért a szülők úgy érezhették, hogy kisebb befektetéssel (azaz Gyöngyösön tanulással) is elérhető a gyermeküktől elvárható teljesítmény. Összegezve a helyiek nagy része számára a felsőoktatásba vezető képesítés és az „úri" társadalmi állás remélt megszerzésében a gyöngyösi gimnázium monopol szerepben tűnt fel. Más, viszonylag jellemző intézményválasztá18 KELEMEN Elemér 1994/b. 87.; Mészáros István 1995 2 . 68. 19 A gazdászpálya választásának másodlagosságát jelzi KÁMÁN Árpád 2001. 32. megjegyzése, miszerint az iskola diákjai a kisebb egzisztenciák irányából jöttek, mivel - tehetjük hozzá - az egyszerre tehetősebb és tehetséges diákok már korábban a gimnáziumba kerültek. 20 Az ekkori középiskolai rendszer tömör bemutatása: MÉSZÁROS István - NÉMETH András - PUKÁNSZKY Béla 2002. 380. ábrája.; ill. NAGY Péter Tibor 2002. 23. 21 MÉSZÁROS István 1988. 330.; 344. -1. 2. és 3. melléklet. 22 Közvetlenül a jelenségről csak akkor nyerhetünk adatot, ha egy másik gimnázium történetírója megvizsgálta gimnázium tanulóinak lakhelyét az általunk vizsgált időszakra. Ilyenről a szóba jövő iskolák esetében csak Mezőkövesd esetében tudunk, de az adatok itt cáfolják a középiskolai hálózatot jelző térképből következtethető Gyöngyössel szembeni elszívó erőt, mert csupán két Gyöngyösi járásból érkező (Detk, Gyöngyöspata) járt ide 1911-1944-ig, gyöngyösi pedig egy sem. - MOLNÁR Mária 1989. 58-59. 25 JÁMBOR György 1936. 117. 24 Négyfokozatú skálán, mely az iskolai teljesítménnyel fordítottan arányos (1 = jeles; 2 = jó; 3 = elégséges; 4 = elégtelen).
