Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Bolgár Dániel: A „vidéki" társadalmak iskoláztatási stratégiái, avagy a gyöngyösi gimnázium nem gyöngyösi diákjainak társadalomtörténeti megközelítése (1938-1948)

sősorban a Karády által axiómaként kezelt Erdei-féle kettős struktúra elméletet, a vallási megoszlásnak adott túlzott magyarázó erőt és a polgárosodás, valamint az asszimiláció alkalmazott fogalmi kereteit nem tudta elfogadni. A következő dolgozat is ebben az irányban igyekszik tájékozódni, amennyiben azt igyekszünk megvizsgálni (és ez egyben dolgozatunk Karádyval szemben alternatívát nyújtani kívánó alapkérdése), hogy milyen szerep jutott az iskoláztatás stratégiáiban a vallástól (elvileg) teljesen független tényezőnek, nevezetesen a lakóhelyi megoszlásnak, ill. az ebben az adatban összesűríthető jellegeknek.

11 Jelen dolgozat részben terjedelmi korlátozások, részben nem teljes készültségi állapota okán kutatásunknak csak egy részét tartalmazza, azaz itt csupán a nem gyöngyösi lakóhelyű diákok elemzésére teszek kísérletet, a Gyöngyösön lakó tanulókról pedig csak néhány mondatban közlök mellékes információkat a két kérdéskör egymáshoz való szerves kapcsolódása ellenére. Ezen okból

12 a vallási és lakóhelyi adatok együttes elemzéséből fakadó, elsősorban a gyöngyösi zsidóság helyzetéből levezetendő és az iskoláztatás nézőpontján keresztül az asszimiláció kereteit, sőt egyáltalán fogalmát vizsgáló fejtegetéseink kimaradnak az itt olvasható munkából. II. A gyöngyösi iskoláztatási piac kínálati oldala Fenti cím után némi magyarázatot igényel az iskoláztatás piacként való definiálása, vagyis lényegében dolgozatunknak fogalmi kerete, mely tárgyát más piaci szisztémákhoz hasonlóan kínálatra és keresletre osztja. Utóbbi jelenti az oktatási szolgáltatás használóit (diákok), és igen lényeges módon a használat céljának meghatározóit is (család vagy akár más nagyobb közösség). Előbbin elsősorban az oktatás intézményes szereplőinek befolyását értjük, azon szereplőkét, akik egyben cselekvők is, amennyiben a kereslet kielégítésének kereteit megszabják.

13 Mivel forráskörülményeink és társadalmi nézőpontunk elsősorban a kereslet részletező feltárását írják elő számunkra, ezért a kínálat tárgyalását a dolgozat menetében egyedül megjelenő intézményi cselekvő, a gyöngyösi gimnázium szerepére kell korlátoznunk a többi kínálati tényezőhöz képest. Ennek alapján azt a két kérdést kell feltennünk, hogy milyen alternatívák, tehát milyen konkurens iskolázási lehetőségek léteztek a gyöngyösi gimnázium mellett, majd azt, hogy milyen út vezetett ebbe az intézménybe és milyen tovább. Az állami kezelésű gimnázium

14 Gyöngyösön a Horthy-korszakban is a világi oktatás csúcsintézménye volt,

15 felsőfokú képzésre csak az itt megszerzett érettségi bizonyítványjogosított, csakhogy ebben 1925-ben változás történt, amikor létrejött a katolikus fenntartású, az országban ritkaságszámba menő,

16 négyéves Felső Mezőgazdasági Iskola, mely 1938-tól Mezőgazdasági Középiskola néven szerepelt.

17 Ez azonban csak igen korlátozottan " Hasonló értelemben beszél a lakóhelyről, mint akár több társadalomtörténeti jelenség jelzőkövéről: John A. PHILLIPS 1995. 26-31. 12 Mint látni fogjuk, a nem gyöngyösi diákok tekintetében amúgy is nagyfokú vallási homogenitás mutatható ki. 13 Az iskoláztatás mint piac felfogásának kifejtését adja SASFI Csaba 2001. 24-26., ill. KARÁDY Viktor 1997/b. 19-34. 14 A témánkat képező iskola történetének szervezeti átalakulásaira rendkívül röviden 1. MÉSZÁROS István 1988. 188., míg a részletesebb intézménytörténetet [HAJAGOS József] 2000/a. 2-125.-nál, ill. az általa hivatkozott összefoglalásoknál. 15 A ferences kolostorban ekkor is folyt a rend teológiai képzése. - FÁY Zoltán 1999. 110. 16 A Felső Mezőgazdaságikban tanulók csekély létszámára 1. KELEMEN Elemér 2002. 146.; NAGY Péter Tibor 1997. 13. 17 MOLNÁR József 1990. 54.; KÁMÁN Árpád - PAPP Lajos 2001. 51.; 53.