Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Fülöp Lajos: Berze Nagy János népmesekutató munkássága. (A „Heves Kalevalá"-tól a „Baranyai Kalevalá"-ig)

1907.) A gyűjtést Berze Nagy professzorának, Katona Lajosnak a buzdítására és útmutatása szerint, a Kisfaludy Társaság megbízásából végezte 1903 és 1905 között, csaknem 19 hónapos terepmunkával. 3. kép. Gyűrő Klári néni, a legjobb mesemondó. A mű előzményeihez tartozik az a levél, amelyet Berze Nagy János 1904. január 18-án Besenyőtelekről írt Sebestyén Gyulához: „...itthoniétemben 45 eredeti, szép népmesét gyűjtöttem, ha lehetséges volna, szíveskedjék a Néprajzi Társaságnál utat egyengetni arra, hogy a Társaság vajon hajlandó volna-e kiadványai közé felvenni az én 45 népmesémet, melyek amellett, hogy egy közeli időben megjelenendő nyelvtudományi elméleti munkám mellett olvasókönyv lennének, tisztán tudományos szempontból is, hazai mesevizsgálódásunknak alkalmas anyaga lennének, mint a folklore-ban eddig ismeretlen terület kincsei" (Levélhagyaték, 26.1/7. sz.). A 45 mese azonos azzal az anyaggal, amely - későbbi gyűjtésekkel kiegészítve - alapjául szolgált ennek a kiadványnak. (A levélben említett nyelvtudományi munka pedig A hevesmegyei nyelvjárás.) Ugyancsak a mű keletkezési körülményeivel kapcsolatos Vargha Gyula 1905. évi titkári jelentése (Kisfaludy Társaság Evkönyve, 1907. 11), amelyben Berze Nagy János népköltési gyűjteményének a kiadási tervéről szól. Egy év múlva azt jelenti, hogy a mesegyűjtemény rendezésére és jegyzetekkel való ellátására Katona Lajos akadémiai tag vállalkozott, s hogy a kézirat hamarosan nyomdába kerülhet (uo., 1907. 255). Végül a mű elkészültéről a Társaság választmánya az 1907. szeptember 25-i ülésén értesült (uo., 1908. 162-63). Berze Nagy szándéka, hogy a nyelvjárást ismertető tanulmánya után a meseszövegek fonetikus lejegyzéssel, tartalmi változtatás nélkül - az illusztrációt, az olvasókönyv szerepét szolgálják, nagyon is előremutató. Ilyen jelleggel - mint már utaltunk rá - nyelvjárási tanul-