Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

/. Kaszinók, társkörök: Az eredeti felosztást itt némileg megváltoztattam, és ki is egészítettem egy csoporttal, a helyi adatok ismeretében. így az én csoportjaim: 1. Kaszinó (speciális funkciókat ellátó társaskör) 2. Érdekképviselet, önsegélyezés 3. Kultúra, önképzés, társas időtöltés 4. Sport, turisztika 5. Jótékonyság 6. Közhasznú egyesületek Mint minden kategorizálásnál, itt is az átfedések okozták a legtöbb gondot, hisz egyegy szerveződés többféle célt is kitűzhetett maga elé. Reisz László ezt úgy oldotta meg, hogy egy egyesületet több kategóriába is bevett, ha szükséges volt. Az én esetemben egybeesések szinte kizárólag a társas időtöltésnél fordultak elő, ezért került át ez a típus a sport mellől a kulturális egyesületek csoportjába. Az új csoport nálam a hatodik, ez Reisz Lászlónál az érdekképviselet mellé került. Hogy én miért vizsgálom külön, a részletes kifejtésnél jelzem. A besorolás alapja az egylet neve és az alapszabályban meghatározott célja volt, ahol lehetett, azt is figyelembe vettem, hogy a valóságban, a működés során milyen célokat valósítottak meg. 1. Kaszinók, társaskörök: 4 egyesület került ide, a Kaszinó Egyesület, a Kereskedelmi Csarnok, a Társadalmi Kör és az Egyért nevű egylet. A legnagyobb múlttal kétségkívül a kaszinó rendelkezett, előbb 1834-ben fiókkaszinóként, majd valóságos kaszinóként 1836-ban jött létre, az országban 19.-ként. Sokáig, mint a városi elitet kizárólagosan tömörítő egyesületnek, jelentős szerepe volt a város társadalmi életében, több más nagyjelentőségű egylet alapításának gondolata is innen indult ki.

4 Ennek ellenére a kaszinó működése egész fennállása során igen hullámzó aktivitást mutatott, a századforduló felé közeledve pedig különösen jellemzővé vált a „reménytelen tespedtség". Az egyesület történetével foglalkozó szerző szerint „közöny és unalom uralkodott a kaszinó termeiben", ami a nagy számú gyöngyösi társadalmi egyesület számlájára volt írható, ezzel magyarázható, hogy „a város vezető emberei távol tartották magukat" az egylettől.

5 Személyi ellentétekkel, lemondásokkal, kilépésekkel tarkított története során csak néhány kiemelkedő személyiség tudott fellendülést hozni, ám tartós élénkülést még nekik sem sikerült elérni, a kaszinó működése korszakunkra saját falai közé szorult. Úgy tűnik, a több, részben egyenesen ilyen célra létrejött egyesület átvette a korábban a kaszinó által betöltött funkciókat, így a hangversenyek, színi előadások szervezését, a bálok, estélyek rendezése is jóval ritkábbá vált. Az egyleti élet jórészt a „kaszinózásban" merült ki, amit érdemes még megemlíteni, az a kaszinó könyvtára, amely 1890-ben 5000, 1917-ben már 12 000 kötetből állt.

6 4 így alakult a Heves megyei Gazdasági Egyesület, a Gyöngyösi Vadász Társulat, a Gyöngyösi Műkedvelő Egyesület, a Korcsolyázó Egylet. 5 DEZSÉRI BACHÓ László 1936. A külön nem jelzett adatok a kaszinóval kapcsolatban innen származnak. 6 MISÓCZKY Lajos 1984. 631.