Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2003)

Szabó Gyula: Egyesületek Gyöngyösön a dualizmus utolsó évtizedeiben

Már 1848 előtt látható volt, hogy a különböző társadalmi csoportok különböző társas kö­rökbe igyekeznek, így 1842-ben létrejött a Mágnás és a Polgári kaszinó is. Ezek ugyan 1848-ra megszűntek, ám a helyben oly nagy jelentőséggel bíró iparosság 1860-ban kísérle­tet tett egy társaság létrehozására Társadalmi Kör néven. Ezt a hatóságok másfél év után be­tiltották, és csak 1868-ban alakulhatott újjá Gyöngyösi Iparos és Társadalmi Kör néven. Korszakunkban a Kört egy helyi lap az „egyik legvirágzóbb erkölcsi testületként" írta le, 7 és valóban gyakran jelentek meg hírek az egyesület által rendezett mulatságokról. Különösen kedvelt forma volt a „thea-estély", ahol, borvidékről lévén szó, természetesen bort is felszol­gáltak, ez okozta a tagok „csapongó jókedvét". 8 Egy speciális csoport, a helyi zsidó kereskedők, közülük is főként a nagykereskedők hoz­ták létre 1867-ben a Kereskedői Csarnokot, ami később Kereskedelmi Csarnokra változtat­ta a nevét. A névből is nyilvánvaló, hogy a célja eredetileg elsősorban a „kereskedelem élén­kítése és emelése, a kereskedelmi intézmények fejlesztése" volt, és csak másodsorban a „tár­sadalmi élet élénkítése, a testvériség eszméjének megvalósítása", illetve „a kölcsönös meg­ismerkedés és barátságos eszmecsere létesítése." 9 A vizsgált korszakban azonban a sajtó egyértelműen a kaszinó és a Társadalmi Kör mellé sorolta, mint „szórakozó helyet", ahol „a kártyázást és a pletykát istápolják" 10 A kívülállók számára a kereskedelmi tevékenység nyil­ván sokkal kevésbé volt látványos, mint pl. a telente megrendezett thea-estélyek vagy a ha­gyományos szilveszteri mulatság. Mégsem szabad az eredeti funkciókat sem figyelmen kí­vül hagyni, például mikor híre ment, hogy a jegybank esetleg fiókintézetet nyit a városban, a Csarnok vezetősége sürgette leginkább a polgármestert, hogy intézkedjen a mielőbbi meg­valósulásról. 11 Az eddigi egyesületek mind a legrégebbiek közé tartoztak, és esetleges nehézségeik elle­nére is fontos szerepet játszottak a város társadalmi életében. Ezzel szemben az Egyért el­nevezésű egylet sem régi, sem tekintélyes nem volt. 1913-ban alakult és működése semmi­lyen visszhangot nem váltott ki a helyi sajtóban. Egyedül az elfogadott alapszabály nyújt né­mi támpontot, eszerint célja a baráti érzés fejlesztése, baráti tanácsadás, a helyi társadalmi és közigazgatási kérdések megvitatása és a jótékonykodás volt, 12 ám alapos okunk van fel­tételezni, hogy az egyesület, legalábbis 1914-ig, nem működött. 2. A legnépesebb csoportot az érdekképviselettel, önsegélyezéssel foglalkozó egyesüle­tek alkotják, összesen 43 egylet tartozik ide. Ezen belül a legnagyobb egység az iparosok ér­dekvédelmi szerveződése. Az 1872. évi ipartörvény feloszlatta a céheket, ennek 1872. már­cius 16-tól számított 3 hónapon belül kellett volna megtörténnie. Ez az idő kevésnek bizo­nyult, a feloszlást a céhek csak elvben mondták ki, az új szervezet létrehozása csak 1876 kö­rül, történt meg, ekkoriban jöttek létre az ipartársulatok (szám szerint 11), amelyek a céhek jogutódai lettek. Hogy milyen erős a folytonosság, az is jelzi, hogy a régi mesterkönyveket 7 Gyöngyösi Újság 1904. január 3. 8 Gyöngyösi Lapok 1896. március 14. 9 Heves megyei Levéltár (HmL)- Alapszabályok törzskönyve. IV-414/3. A Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnok alapszabálya 10 Gyöngyösi Lapok 1896. március 14. 11 Gyöngyösi Lapok 1900. február 8. 12 HmL.-Alapszabályok törzskönyve. IV-414/4 76. l? B. GÁL Edit 1984. 321.

Next

/
Thumbnails
Contents