Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Misóczki Lajos: A tőkés agrárfejlődés gondjai Füzesabonyban és környékén 1867-1945 között

Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt befolyása alatti Országos Munkásvédő Szövetségnek Dormándon 50, Mezőtárkányban 80 szervezett tagjáról tudtak.

23 Fellendült a paraszti művelődési élet. 1905-ben megalapították a Füzesabonyi Olvasókört.

24 Alapítói azok a kisemberek voltak, akik a megyei kisgazdák politikai szervezkedésében is közreműködtek, és 1908 áprilisában összehívták azt a „füzesabonyi gyűlést", amely a Magyar Gazdaszövetségbe lépésről döntött. Összességében az első világháború előtti időszakot úgy tekintjük, mint a meg-megtorpanó, gondokkal teli, olykor a válságjeleit is sejtető, de jelentős mértékű tőkés mezőgazdasági fejlődés idejét. Az első világháború és a forradalmak korában Már az első világháború kezdő éve a gondok sokaságát zúdította e vidék lakosságára is. A hadba vonult férfiakat nők és gyerekek váltották fel az 1915. évi nyári és őszi terménybetakarítási munkákban. Annak ellenére, hogy gabonatermő körzetről van szó, az alapvető élelmiszerek hiánya hamar jelentkezett. Ezt nehezítette a napi iparcikkek, eszközök (petróleum, szög, ekevas, ponyva, zsineg, szappan, valamint kovács- és cipészkellékek) hirtelen árdrágulása, majd a hiánya. 1916-ban közellátási érdekből megkezdték a termények állami rekvirálását. A Besenyőtelekhez tartozó Tepélypuszta teljes sertésállományát a hadsereg ellátására foglalták le. A Dormándhoz tartozó Budaháttanyáról a gabonaféléket vitték el. A mezőtárkányi Samassa-gabonaraktár (dr. Samassa József egri róm. kat. érsek ajándéka volt a községnek) teljes készletét 1917/1918 telén az országos hatáskörű Haditermény Rt. vette át.

25 1918-ban már a lisztellátás is akadozott „itt, a gabonatermelés egyik fő körzetében", amint azt az egri járási főjegyző megjegyezte.

26 A gazdasági és katonai összeomlás 1918 októberében Füzesabony és környéke lakói előtt is tapasztalt valósággá vált. A gazdasági intézkedések 1918-ban már a nagybirtokokat, uradalmakat is működésképtelenné tették. Igaz, a gabonabetakarításban az aratógépek mellett szabadságolt magyar katonák és idegen hadifoglyok is dolgoztak.

27 A betakarított termésből legalább a vetőmagot meghagyta a hatóság, ellenben az állattenyészetekből még a törzsállományt is (nemcsak a méneseket) lefoglalta. A négy település három uradalma októberben szélnek eresztette a cselédeket, mert minden állatot elszállítottak belőlük.

28 A gyász, elkeseredés, háborús nélkülözés a közhangulatot a vagyonosok ellen ingerelte. A gyűlölet 1919-ben errefelé is tettekhez vezetett. A szociáldemokrata pártvezetők és az Oroszországból hazatért hadifoglyok már 1918 őszén hozták a forradalom eszméjét. A szegény néptömeg mindenütt követte őket, mert békét és az élet jobbra fordulását ígérték, követelték. Korábban nem tapasztalt módon megnőtt a földéhség. A földosztás már-már fogható közelségbe került.

29 Végül is a radikális intézkedések 1919. március 21 után következ23 NAGY József 1956. 46. A szövetség mezőtárkányi fiókját is említi. 24 SZECSKÓ Károly 1995. 10-11. 25 HMGE I, Általános iratok, 1901-1944, a Háborús idők jelzetű köteg, 1918. év 26 HMGE I., Az egri járási főjegyző 118-2/918. sz., okt. l-jén írt levele dr. Kállay Zoltánhoz. A négy község 1886 óta tartozott az egri járáshoz. 27 HMGE I., 1918. év 28 HMGE I., 1918. év. A három uradalom nevéről nem szólt. 29 BUKUCS József-RÁTKAI István-FEJES András 1959. 20.