Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Misóczki Lajos: A tőkés agrárfejlődés gondjai Füzesabonyban és környékén 1867-1945 között

tek. Ezek az uradalmak és falvak nincstelenjeinek némi biztonságot hoztak; Dormándon az új kollektív szerződés szerint a cselédeknek tűzifát és szenet juttattak.

1

" Ugyanott államosították az előzőekben részletesen bemutatott Engel Lajos-féle nagybirtokot. Ugyanezt tették a szomszédos nagybirtokokkal is. Viszont meghagyták a besenyőtelki Csathó János, Haranghy Miklós és Szabó János 100 kat. h.-on felüli birtokát. Végül 1919. április 12-én hozzáláttak az Engel-féle földek termelőszövetkezetté alakításához.

11 Füzesabonyba és környékére augusztus 2-3-án érkeztek a románok, akik a tanácsköztársasági katonák üldözésén túl a még megmaradt gabonát és állatokat lefoglalták, és elszállíttatták.

32 Utóbbinak 1919/1920 telén éhínség lett a következménye. 4. kép. Füzesabonyiak népviseletben a róm. kat. templom előtt. (1910-es évek) 1919-1944 között Elsőként a nagybirtokok igyekeztek a gabona- és állatállomány hiányán enyhíteni. Kisgazdáktól, tanyaiaktól felvásárolták az elrejtett vetőgabonát és állatokat, kiválogatták a tenyésztésre alkalmas egyedeket. A felvásárlást távoli helyeken is folytatták, ezért 1920/1921ben a nagybirtokokon a termelési és tenyésztési eredmények megközelítették a háború előttieket.

33 A középgazdaságok hasonló eredményeket mutattak. A kis- és törpegazdaságok 30 BUKUCS József-RÁTKAI István-FEJES András 1959. 16. 31 BUKUCS József-RÁTKAI István-FEJES András 1959. 23. Az egri érseki földeket a füzesabonyiak szocializálták. Továbbá Egri Újság, 1919. ápr. 6., 2. Füzesabonyiak a termelőszövetkezetekért 32 HMGE I, Általános iratok, 1901-1944, a Forradalmak jelzetű köteg, 1919. év 33 HMGE I., 1901-1944, 1925. év