Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

29. kép. Gyöngyös város Közmüvei tisztikara 1919-1929. Uj üzletek támadtak körüle, Ön pedig meg csaknem kiürüle, Még a kutyának sem igen kell már, Lett hát adózólagtárgyi lomtár!!"

21 Ugyancsak majd 15 évet kellett várni arra, hogy az egykori Norma iskola földig leégett maradványai eltűnjenek a Szent Bertalan templom környékéről. A tűzvész utáni városrendezés eredményeként a 20-as évek közepén megindul az Érsekföld beépítése. 1928. október 1-től a Bethlen és a Kassai u. közötti területen 30 városi kislakást ad bérbe a tanács. Az állami kölcsönből épült lakások tőketörlesztése és kamata évi 32 000 pengőjébe került a városnak. Az ikerházként megépült lakásokhoz egy szoba, konyha, kamra, veranda és mellékhelyiség tartozott, külön-külön bekerített 120 nöles telkekkel. A lakbéren felül minden lakó köteles volt a városnak a reá eső vízdíjat is előzetes negyedévi részletekben megfizetni. 420 és 340 pengős lakásokat osztottak szét. Két-két lakást kapott Molnár József kereskedő (ő az egyikből üzlethelyiséget alakított ki) és Kmoschek Elek gimnáziumi tanár. 21 Gyöngyösi Lapok 1928. március 24.