Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

B. Gál Edit: Gyöngyös városképi alakulása 1917-1937 között

Az 1920-as évek második felében egyre többször kerül szóba a Postapalota felépítése. Már Wargha László városrendezési terve is számolt egy új postaépülettel, amelynek helyét a Hanák-kert folytatásában jelölte ki. Bár az építkezésre való „készülődés" már 1926-ban megindult, - amikoris a város a postakincstár kérésére, az épület céljára megvásárolt házakból kilakoltatta a lakókat, s az épületeket lebontva a hatalmas telket átadta a kincstárnak"30. kép. A posta építése. de az Orth Ambrus tervezte épület csak 1929-re készült el. Az építkezést az a Fodor Károly vezette, akinek nevéhez a Tűzoltólaktanya illetve a Nemzeti Bank, valamint az állami kislakások építése is kötődik.

21 (30; 31. kép) Több mint 12 évvel a tűzvész után még mindig voltak elpusztult romok a város területén. Ezek közé tartozott a Nagypatak partján álló zsinagóga. Az 1930-as népszámlálás szerint a városban 2136 izraelita vallású egyén élt. 1927-től egyre sürgetőbben merült fel a hitközségen belül az új templom építésének igénye. A templom építése az 1928. évben került komolyan szóba, amikor dr. Vajda Ármin az akkori hitközségi elnök sok utánajárással 400000 pengő törlesztéses kölcsönt szerzett a hitközség új templomának felépítésére. Utódja, Rusz Jakab pedig kiírta a templom tervpályázatát. A tervpályázatra négy pályamű érkezett. A Faragó Ferenc által készített „Izrael háza" jeligés, valamint a Taussig és Róth által rajzolt „Ezra" jeligés pályázatot a hitközség 500-500 pengőért megvásárolta. A 2500 pengős első, 22 Gyöngyösi Lapok 1928. március 24. 23 MOLNÁR József 1995/b