Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Dér Dezső: Puky Miklós, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa

ben ellenséges indulatokat táplált - jelentős befolyást tudott gyakorolni a komáromi viszonyokat egyáltalán nem ismerő Pukyra. A kormánybiztosnak köszönhette, hogy az OHB Török javaslata ellenére őrnagyi rangban őt nevezte ki a vár erődítési igazgatójának.

36 A másik ilyen személy Mack József tüzér alezredes volt, a Komáromi Értesítő című lap elindítója. Az újság egyébként 1849. január 9-én - a lapalapításhoz szükséges kaució letétele nélkül - egyhavi időtartamra kapott megjelenési engedélyt, lévén, hogy ez idő tájt Komáromba nemigen lehetett egyéb sajtóhoz jutni, a háború menetéről pedig ritkán és késve érkeztek meg a hírek. Februárban az egy hónap lejárt, így Mack és a lap főszerkesztőjének kinevezett Rózsafi Mátyás Komárom városához, illetve Puky kormánybiztoshoz fordult az engedély meghosszabbítása érdekében, amely törekvésük sikerrel járt. A lapra februárban Török is felfigyelt, és annak néhány cikkét várvédelmi szempontból veszélyesnek ítélte meg. Március 19. és 26. között erre hivatkozva a lap kiadását felfüggesztették, majd március 30-án beszüntették, amely azonban nemsokára újból megindulhatott.

37 Február 2-án Lipótvár helyőrsége kapitulált Simunich altábornagy csapatai előtt; ezzel a Vág felől is bezárult az ostromgyűrű. Bár a Duna és a Vág heves áradása még egy hónapig távol tartotta a császáriakat, a komáromi várőrség sem könyvelhetett el sikereket: a kitörési kísérletei sorra meghiúsultak. Az ostrom igen nagy terheket rótt a lakosságra. Egyrészt takarékoskodniuk kellett az élelmiszerrel. Minthogy az erődrendszer biztonságára való tekintettel nem használhatták a vízi malmokat, a liszthiány folyamatosan jelen volt; számos esetben a várparancsnokságnak kellett lisztet kiutalni a helybeli pékek számára. Gyakran a liszt gyenge minősége is problémát jelentett. Másrészt óriási károk érték a környék lakóit az erődítési munkálatok miatt. Puky folyamatosan kapta a panaszleveleket a lakosságtól, amelyben fő sérelemként szerepelt, miszerint a kisajátított, lerombolt ingatlanokért vagy éppen ingóságokért a tulajdonos nemhogy annak megváltási összegét nem kapta meg, hanem az őt ért kár felbecsülése sem történt meg. A kormánybiztost kérésükkel állandóan ostromló monostor-hegyi szőlősgazdák kára ugyan fel lett becsülve, az ígért állami kárpótlást mégsem kapták meg, minthogy a kormány ezt az összeget nem utalta át a várparancsnokságnak. Nagy károk érték a Hadi-szigeten és a Vág-vonal mellett lévő kertek tulajdonosait is ugyanúgy, ahogy az erődítmények közelében fekvő gazdasági épületek birtokosait vagy éppen haszonbérlőit. A kényszerűségből okozott károk összege igen figyelemreméltó volt: Beöthy Gáspár, az erődítési igazgatóság egyik haszonbérlője, saját bevallása szerint 17 543 forint veszteséget szenvedett el, amikor az Újszőny határában lévő majorságot felgyújtották. De nemcsak a gazdasági birtokok lettek kisajátítva: több magánház is lerombolásra került. Ennek következményeképp illetve a bombázások 36 MOL H 2 OHB 1849: 2803., 3600.; SZINNYEI József 1887. 106-107. Ráadásul február 19-én, a Puky által Ócsán és Izsán önkényesen megrendezett követválasztásokon az ócsai járásban Thalyt választották meg országgyűlési követté (Izsán Csernátonyi János győzedelmeskedett). A két választást azonban - annak nyilvánvalóan törvénysértő eljárása miatt - később érvénytelenítették. MOL H 2 OHB 1849:2803., 3600.; KLÖM XIV: 295. 37 SZINNYEI József 1887. 69-70.; MOL H 2 OHB 1849:2803., 3600.; MOL H 109 1. d. 32., 34., 36., 67., 69.,70., 191., 278-279., 375., 433. Puky később mind Mackkal (ezzel együtt a Mackót támogató Rózsafyval), mind pedig a fent említett Thaly val összekülönbözött: Mackkot április elején árulás vádjával letartóztatták, de megalapozott vádak hiányában augusztus 23-án elengedték. Thalyval április végére romlott meg teljesen a viszonya, aki ekkorra már zsarnoknak minősült Puky szemében. A kapcsolatuk megromlására: MOL H 2 OHB 1849:6364. ; emellett vö. PUKY Miklós 1888. és RÓZSAFY Mátyás 1888.