Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2001)

Csiffáry Gergely: Az Északi Középhegység ritka állatfajainak zoológiai adatai a történelmi dokumentumokban

dében még ismert a volt a régi magyar neve, a murmutér. E néven szerepel a mormota Márton János szótárában. 58 Hód (Castor fiber) Az eurázsiai hód valaha őshonos volt nálunk. Hazai elterjedését mutatja, hogy 15 olyan helységnevünk van, amely a hód nevével kapcsolatos Arad, Bács, Bihar, Csanád, Brassó, Heves, Somogy, Szatmár, Szerem, Ternes, Vas és Zaránd megyékben. Valaha az Alföldön, de a hegyvidéki folyók mentén is nagy tömegben élt ez a rágcsáló, amelyet hatalmas méretekben vadásztak. Korai előfordulására utal a Gyöngyöshalász-határában Encspusztán 1981-ben rézkori ál­latcsontok közt találtak hódcsontokat. 59 A XVIII. században Heves megye északi részén még előfordultak utolsó példányai. Bekölce község 1783-85-ben készült katonai leírásánál, a Heves és Borsod megyét elválasz­tó Eger-patakot Hódos bach vei Erlau, azaz Hódos vagy Eger pataknak nevezték. 60 A hódok XVIII-XIX. századi mátrai előfordulására utal Gyöngyöspata recens földrajzi nevei közt a Monyás-árok, Monyás-patak, Monyás-völgy, Monyás-kút. M Szűcsi község recens helynevei közt is ismert a Monyás-kút határnév. Miért volt annyira keresett állat a hód? Vadászták a prémje, a biber miatt. Szép gerezná­ja értékes, drága és tartós prém volt. Igen keresett volt a hódpézsma, a castoreum, vagy ma­gyar nevén hód monya. Ez nem más, mint a hódzacskó, pontosabban ivarmirigyének vála­déka. A castoreumnak a hód szaglási kommunikáció-jában van szerepe, s ez lett a veszte, mert az ember gyógyhatásáért fogyasztotta a benne lévő szalicilszármazék miatt. 62 Régeb­ben görcsök ellen, belső gyógyszerként, és ritkán illatszerek készítésénél rögzítőnek hasz­nálták. A XVI. században különösen méhbajok ellen alkalmazták gyógyszerként. 1553-ban Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás felesége arra kérte levélben férjét, hogy hozzon neki hód monyát. Kanizsai Orsolyáról, a hazai orvos történet számon tartja, hogy sokat kínlódott uterusával," s ezért kerestette a hódokat. Nagyszeben patikájában, 1580-ban kb. 2000 fo­rint értékű castoreum volt készletben. 64 Leginkább a hódzsír miatt vadászták. A hódpézsmát = hódolaját szolgáltató hódzacskók mellett található mellékzacskók tartalmazzák. Frissen kenhető, száradás után kemény zsi­radék, amely egykoron keresett sebkenőcs volt. Vadászták húsa miatt, amely régente kiváló élelmiszernek számított, különösen a hód­farkot kedvelték. A biberfark ritka ínyenc csemegének számított. 65 A hódmonyáról még egy szó. Ez a mirigy váladék fontos izgató- és görcsoldó szer volt. Nem véletlenül esett az emberi pusztítás áldozatául. Csíkszentgyörgyön a XIX. században Mony ás Katónak hívták a férfias természetű nőket, akik a néphiedelem szerint hermafroditák. 66 A hódot az Árpád-házi királyok korától vadászták - királyi szolgálónépek, a hodászok ­bőre és szőre, monyája, zsírja miatt. A hód kipusztulását végül is az ember okozta, de nem 59 VÖRÖS István 1982-83. 35. 60 CSIFFÁRY Gergely 1999. a. 23. 61 SUGÁR István 1966. 86. 62 BOZSÉR Orsolya 1999. II. 12. 204. 63 Az uterus kifejezés anyaméhet jelent. 64 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. 181. 65 CSŐRE Pál 1980. 154. 66 SZINNYEI József 1896. 1475.

Next

/
Thumbnails
Contents