Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Csiffáry Gergely: A másik Lenkey: Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874.) életrajza

sürgős utasításaként az állt: „Lóvesztébe!" Lenkey augusztus l-jén jelentette Kossuthnak az ellenség szentesi átkelését, közölte, hogy ő maga koleragyanús, és ezért átadta a parancsnokságot Nyereggyártó János ezredesnek.

78 Lenkey csapatait augusztus l-jén este indította útnak Hódmezővásárhelyről. A 7000 főnyi hadosztály Makón át a Maros bal partjára, Kiszomborba vonult, miközben Dembinski feladta Szeged védelmét.

79 Miután Lenkey a csapatokkal Szeged alá ért, benyújtotta a lemondását, amelyet Mészáros azonnal elfogadott, és Nyereggyártó ezredes vette át a hadosztály irányítását - írja visszaemlékezésében Lenkey Károly. A memoárjából megtudjuk lemondásának az okát. Az előzménye lemondásának az volt, hogy valamikor, július 31-én vagy l-jén, Kossuth Szentesen maga elé rendelte Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád városok elöljáróit. Ezekkel tanácskozva hívatta Lenkey Károlyt, s közölte vele, hogy e városok vezetői egyetértenek a népfelkelés kihirdetésével, s a népfelkelők vezényletével Lenkeyt akarja megbízni. Kossuth elképzelése szerint a népfelkelők Lenkey hadosztályával kiegészítve képesek lesznek kaszákkal, a lovasok fokosokkal Schlick seregét megsemmisíteni, mielőtt az osztrák tábornok segítséget kapna. Lenkey a kormányzónak azt válaszolta, hogy a kiképzetlen népfelkelők, akiknek a számát 30 000 főre becsülték, az első ágyúlövésre szétfutnának, soraikat szétvernék, s hasonló sors várna hadosztályára is. Egyébként is ez ellene mond Dembinski utasításának, aki parancsba adta: a Schlickkel való megütközést kerüljék el, és a számára épített két tutajhídon vonuljon Makó alatt a Maroson, s átvonulása után a már elkészült hidakat utóbb gyújttassa fel.

80 Ez az előzmény, s miután Lenkey a kormányzónak ellent mondott, csak azután adta be a lemondását, de csak azt követően, amint a reábízott csapatokat Dembinski parancsa alapján eljuttatta a Maroson túlra. Visszatérve az események fővonalához, Dembinszky késlekedése, az elmulasztott lehetőség, döntő hibának bizonyult, mert Szegednél még volt esélye a magyar csapatoknak, hogy megverjék az osztrák főerőket. Később, a folyamatos visszavonulás miatt, augusztus 8-án Temesvár alá érkező Dembinski vezette erők már elcsigázott, demoralizált, kimerült csapatok voltak, akik így esélytelenül néztek a másnap lezajló temesvári csata elé. A szabadságharc leverése rohamos léptekkel közeledett. A temesvári csatavesztés után, a világosi fegyverletétel következett. Lenkey Károly, aki 1849. augusztus 2-a után már nem ténykedett vezénylő tisztként, hazaindult gyalog Heves megyébe a családjához. A haditörvényszék iratai szerint hadosztályparancsnoki tisztségét 1849. augusztus 4-ig töltötte be.

81 Menekülés, fogság, börtön A világosi fegyverletétel után Lenkey Károly két hónapig rejtőzött, majd önként jelentkezett az osztrák katonai hatóságoknál. Ezt követően Pestre szállították és 1849. szeptember 29-én az Újépületbe zárták.

82 Az előbbiekkel ellentétben Lenkey Károly időskori memoárjában kiszínezve írja le miként érkezett vissza Egerbe a harctérről, s hogyan került 78 KLÖM. XV. 1955. 812. 79 Magyarország hadtörténete II. 1984.542. 80 EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön, 1869. 160. 81 Magyar Hírlap (Pest), 1850. március 6. 95. szám. 1. 82 SZINNYEI József 1900. VII. 1094-1095.