Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Csiffáry Gergely: A másik Lenkey: Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874.) életrajza
2000 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 83-108 A másik Lenkey Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874) életrajza Csiffáry Gergely ABSTRACT: The Other Lenkey: the Biography of Karoly Lenkey, Colonel of the National Army ( 1803-74) On hearing the name Lenkey, most of us automatically think of Sándor Petó'fi's poem, The Company of Lenkey (Lenkey százada), in which the poet raised an everlasting memory to János Lenkey and the escape of the company of hussars led by him. The life and personality of János Lenkey, the younger brother of Károly Lenkey, is much more known, since the former is commonly associated with the thirteen martyr generals of Arad, as after 1849 he was chased to madness and driven to perdition by the Habsburg tyranny. But as the life and personality of the other Lenkey, Károly (1803-1874), is hardly known at all, the author undertook the task of presenting the Colonel's life to the readers. Ha a Lenkey nevet halljuk, önkéntelenül is legtöbbünknek Petőfi Sándor: Lenkei százada című verse jut eszébe, amelyben Lenkey Jánosnak és a Lenkey huszárszázad szökésének állított örök emléket a költő. Lenkey János élete és személye, aki Lenkey Károly öccse volt, sokkal inkább ismert a köztudatban, mert őt a 13 aradi vértanúval együtt emlegetjük, akit őrületbe és pusztulásba kergetett a Habsburg önkényuralmi rendszer. Ez az oka, hogy a másik testvérről alig tudunk valamit, az ő emlékét jobbára a helytörténet tartja csupán számon, s tevékenységét nem méltatja, legfeljebb érintőlegesen az 1848^-9-es magyar forradalom és szabadságharc gazdag történeti irodalma. Ez is indokolja, hogy a forradalom és szabadságharc 150. éves évfordulóján az eddig kevésbé ismert Lenkey Károly honvéd ezredes életét és tevékenységét választottam dolgozatom témájául. Választásom azért esett rá, mely olyan kiemelkedő helyi személyiség, aki 1848-ban 9 hónapig, mint a Heves megyei nemzetőrség parancsnoka a polgári életben tevékenykedett. Katonai tapasztalatait kiválóan tudta kamatoztatni a belügyminiszter, továbbá a megyei első alispán alárendeltségéhez tartozó szervezetnél, a modern értelemben vett önkormányzatnál. 1848-ban tagja volt a polgári korszak hajnalán született új megyei önkormányzatnak, a Heves és Külső-Szolnok vármegyék Állandó Bizottságának. 1848 decemberétől már a hadseregben szolgált, s jelentős seregszervező tevékenységet fejtett ki. A világosi fegyverletétel után 13 évi várfogságra ítélték, s kegyelemmel szabadult 1853-ban. 1861-től ellenzéki politikai tevékenységet fejtett ki, s 1867-től Heves vármegye főszámvevője volt. Fordulatokban gazdag életét, munkásságát s emberi vonásait a következő oldalakon ismerheti meg az olvasó.