Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Dénes József: Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn
2000 MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 7-11 Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn Dénes József ABSTRACT: Earthen Fortification from the Árpád Age on the Muzsla Peak. The author's main field of research is the history of the fortresses in the Mátra hills. In this short paper he focuses on a fortress which is situated north of Mátrafüred (holiday resort north of Gyöngyös). According to legend, "Turkish soldiers had their military camp there," but on the basis of research done, the small earthen fortification dates back to the 10-11 th century. It probably was the early center of the Aba family, situated near the monastery of Abasár. There is a certain need for further research. A vár helye Gyöngyös város határában, Mátrafüred üdülőtelepülés É-i széle felett található. Megközelíthető a Muzsla utcán és az annak folytatását jelentő sárga jelzésű turistaúton. A hegy tszf. magassága 485 m, a település fölötti relatív magassága 140 m. A Muzsla É-D-i irányú keskeny gerinc, Ny-ról nagyon meredek, K-ről valamivel lankásabb oldalakkal. Ny-i oldalán a Belső-Mérges-patak, K-en a Kalló-völgy határolja a lejtőket. A vár területe nagyrészt járhatatlan, bokros, kivéve a hegyen keresztül vezető turistautat és a kilátó környékét. A vártól 450 m-re É-ra 475 m-es szinten fakad a Rákóczi-forrás. A Muzsla-tetőt É-i, K-i és DK-i oldalán megközelítően félkör alakban sánc, és annak külső oldalán árok veszi körbe, az árokból kidobott föld a külső oldalon is némi domborulatot eredményez. 1 A Ny-DNy-i oldal annyira meredek, hogy itt nem volt szükség sáncépítésre. A belső terület átmérője 62 m ÉNy-DK-i irányban, 36 m DNY-ÉK-i irányban. így az alapterület 0,15 ha. A sziklába vágott, lapos aljú árok szélessége 8 m. A sánc magassága mai lepusztult állapotában az árok aljáról mérve az É-i szakaszon 3 m, a belső terület felől 0,5-0,8 m. A sánc a K-i, DK-i részeken erősen lepusztult. Lehetséges, hogy egykor a Muzsla-kilátó építéséhez hordták el a lepusztult sáncszakasz köveit. A vár bejárata É-on lehetett, ott ahol a sánc nyílásán a turistaút elhagyja a belső területet. A korábbi szakirodalomban egyedül Kandra Kabosnál szerepel. A Benevárról 1889-ben tartott előadásában említette meg a Muzsla „mostani mesterséges alakját" és azt a helyi hagyományt, miszerint a „törökök táborozó helye volt", ahonnan Bene várát ágyúzták. 2 1 A vár felmérését Nováki Gyula 1991-ben készítette el. 2 KANDRA Kabos 1890.
