Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Dénes József: Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn
Mátrafüred - Muzsla-tető I. árok Ny-i fala Az ásatás eredményei: A feltáró munkát 1983. augusztus 1-12. között végeztük 3 . A sáncot két helyen vágtuk át. Az északi átvágás eredményesnek bizonyult (I. kutatóárok). Az 1,1 m széles, 11 m hoszszú kutatóárok É-i végétől 3 m-re találtuk meg a várárok legmélyebb pontját, a mai felszíntől 80 cm-rel mélyebben. Alja lekerekített, U-profilú volt. A betöltésben elég sok nagy kődarabot találtunk, melyek a sánc pusztulását követően kerülhettek oda. A sánc felszínén is látható volt a kövezés. Feltűnt, hogy a kutatóárok Ny-i falától 30-40 cm-re nincsenek a többi felülethez hasonlóan egymásra rakott kövek, illetve több kő oldala ennek a sávnak a szélét képezi. Ebben a sávban bukkantunk rá a mai felszíntől 90 cm-nyi mélységben az első sáncirányra merőleges gerendára. Megfigyelhető volt, hogy a kész faszerkezetet töltötték ki utólag a kövekkel. Ekkor a szerkezet további pontosabb megismerése céljából K-i irányban 50 cm-rel szélesítettük a kutatóárkot. Itt 80 cm mélységben előkerült a korábban megfigyelt gerendától 1 m-re az azzal párhuzamos gerenda maradványa. Ebből megállapítható, hogy a sánc 1x2,5 m-es egysoros fa kazettaszerkezetet tartalmazott. Anyaga tölgyfa, az elszenesedett kerek átmetszetű gerendák átmérője 15 cm (az égés előtt valamivel vastagabbak lehettek). A rekeszeket törtkővel, kőtörmelékkel és kevés földdel töltötték ki. Gondosan ügyeltek arra, hogy a köveket a faszerkezethez megfelelően illesztve rakják, a rekeszt minél tökéletesebben kitöltve. A nagyobb, 50-60 cm-es kőtömbök közé kisebbeket raktak. A faszerkezet égésekor a föld narancsvörösre égett, de porózus maradt. Minden bizonnyal spontán égésről vagy felgyújtás miatti tűzről lehet szó. A szárazárkot sziklába vágták, a kitermelt követ a sáncépítéshez használták fel, de a törmeléket részben a külső, lejtő felőli oldalra termelték. 3 Az ásatási napló egy-egy példánya a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található meg. A közzétett rövid tudósítás a Régészeti Füzetek I. sorozatában az 1983. évi kutatásait ismertető kötetben a 90. oldalon olvasható
