Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

A bukás hónapjaiban A Debrecenből Pestre való visszaköltözés elhúzódott, s a budai várlövegektől komoly károkat szenvedett fővárosban nehezen találtak alkalmas helyet a képviselőház üléseinek. Az első ülést július 2-re tűzték ki. Almásy a visszaköltözés után, mint képviselőházi elnök, közreműködött az ülésezés helyszínének a kiválasztásában és igyekezett a szükséges segédszemélyzetet is biztosítani. így pl. június 26-án Vasváry Károlyt kinevezte a képviselőház könyv- és alirattárnokká.

92 Képviselőházi elnöksége azonban hamarosan összeférhetetlenné vált egy újabb megbízatásával. Június 18-án Vukovics Sebő igazságügy-miniszter előterjesztésére kinevezték a legfontosabb bírói testület, a Hétszemélyes Tábla elnökévé. Ez a kinevezés még a tavaszi, nyár eleji sikerek hatására született. A kormányzat a sikereket tartósnak vélve jelentős reformokat tervezett, így a feudális eredetű Hétszemélyes Táblát is új polgári alapokra akarták helyezni. Ennek tagjai korábban az ország zászlósuraiból, s az uralkodó által kinevezett bírókból állt. Almásy mellett kinevezték a bíróság többi tagját is. Alelnöke Ujházy László sárosi főispán, s komáromi kormánybiztos; közbírái pedig Halász Boldizsár, Repeczky Ferenc és Ludwigh János képviselők, valamint Rácz János belügyminisztériumi tanácsos lettek. Az új összetételű Hétszemélyes Tábla egyből nem kezdhette meg tevékenységét, mert Ujházy, Repeczky és Ludwigh kormánybiztosi megbízatásaik következtében távol voltak. Később pedig a katonai helyzet alakulása tette ezt lehetetlenné.

93 Új megbízatása következtében Almásy lemondott a képviselőházi elnökségről. Lemondó levelét Irányi Dániel képviselőházi jegyző július 2-án olvasta fel a képviselőknek. Ez a rövid levél a következőket tartalmazta: ,A szerencse nekem jutott osztalékul, hogy Debreczenben, mint a képviselőház másodelnöke hazánk vésznapjaiban azon háznak tanácskozmányait vezessem, mellynek hazafiúsága, erélyessége, s összetartása mentette meg a hazát. S én e napokban ámbár nehéz feladásomhoz mérve, igen mélyen éreztem tehetségem csekélységét: mégis bűnnek tartottam volna, abbeli kötelességemről lemondani; most azonban, midőn a képviselőház üléseit újra szokott helyére visszatette, rendes, felelős kormányát megválasztotta; most, midőn a ház első kötelességei közé tartozik a ház szabályaiban megállapított rendes elnökséget megválasztani; és végre midőn a kormány csekély személyemmel máskép rendelkezni jónak látta: a tisztelt képviselőház bizalmából nyert elnöki széket ezennel elhagyom. A haza ügyeinek elintézésében tanúsított hív közremunkálásukért, s személyem iránt tapasztalt szíves bizalmukért köszönetet mondva, engedjék meg, hogy bizalmukat jövőre is kikérhessem. " A levél szövegéből árulkodik arról, hogy Almásy tisztában volt történelmi szerepével. A kritikus téli és tavaszi hónapokban a képviselőház számára a legitimitást és a politikai folyamatosságot biztosította, mint még 1848 júliusában megválasztott másodalelnök.

94 A július 2-i képviselőházi ülésre már lényegesen megváltozott hadi helyzetben került sorra. A magyar főhadsereg támadási kísérlete június közepén összeomlott a Vág mentén, s megindult a Haynau vezette osztrák és a Paszkievics vezette orosz főerők összpontosított támadása az ország ellen. Rosszul alakult a magyarok helyzete a Délvidéken és Erdélyben is. A magyar csapatok mindenhol kénytelenek voltak visszavonulni. A június 26-i minisztertanács Görgei javaslatára Komáromnál kívánta összpontosítani az oda összevonható erőket. 92 KÖZLÖNY 1849. június 28. 93 KÖZLÖNY 1849. június 20. 94 KÖZLÖNY 1849. július 15.