Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

lési működésem folytassam. " Miskolcon találkozhatott Gencsyn kívül Irányi Dániellel is és a következő napokban tett intézkedései a velük folytatott megbeszéléseken alapultak. Pulszky Sándor ezredessel azonban feltehetően nem sikerült találkoznia. Mint látni fogjuk Pulszky a kormánybiztosoktól eltérően ítélte meg a helyzetet, különösen a nemzetőrök és a népfelkelők használhatóságát. A december 12-én megtett intézkedések végrehajtása elé azonban komoly nehézségek tornyosultak. Az egyik ilyen probléma az összegyülekezés közeli határideje volt. Teljesítése a megyei, illetve a járási tisztségviselők határozott közreműködését igényelte. Ez szükséges volt az otthon maradók készültségben tartására is. Ennek megfelelően Almásy december 15-én részletes utasítással látta el a fő- és alszolgabírókat, illetve Eger, Gyöngyös, Szolnok és Mezőtúr elöljáróságait. Felhívta a figyelmüket arra is, hogy készüljenek fel a népfelkelés esetleges mozgósítására is. Nyomatékosan felhívta őket arra, hogy Schlik mozdulatai szükségessé teszik „a jelen honvédelmi intézkedések igen gyors teljesítését, csak így lehetvén a Magyar tábort személyesen vezetendő Hadügy Minister Mészáros Lázár Úr munkálatainak sikert biztosítani és az ellenséget minél előbb legyőzni. "

40 Almásy szükségesnek tartotta a megye lakosságának buzdítását és bátorítását is. Ebből a célból december 14-én egy felszólítást fogalmazott a „megyei néphez". Ebben hivatkozott a történelemre, konkrétan a hevesiek törökök elleni helytállására. Bátorított a közelmúlt eseményeivel is. „Legyőzetett a Horvát rabló sereg túl a Dunán, foglyul esett legnagyobb része; kiűzetett a pártos Jellacsics az országból. És e gyors győzelmet a fegyvertelen a gyakorlatlan nép nyerte, - a nép, mellynek fegyverei csak a hazafiság, egyetértés és kitartás valónak. így győzendjük le Schliknek rabló polyák seregét innen a Tiszán... "

41 Az idézetből kicseng az a politikusok körében elterjedt optimizmus is, amely az október 7-i ozorai diadalból kiindulva lehetségesnek tartotta kisebb császári hadoszlopok fegyverletételre kényszerítését csekély létszámú rendes katonasággal is, ha azt nagy létszámú nemzetőrség és népfelkelés támogatja. A felhívás nyomtatott példányait Almásy mellékelte a már idézett december 15-i rendeletéhez, hogy azokat a szolgabírók tegyék közzé. Almásy december 15-ike utáni intézkedéseit nagyban befolyásolta Pulszky Sándor ezredes Heves megyéhez írott levele. Ennek csak tartalmát ismerjük a megyei bizottmány december 15-i ülésének jegyzőkönyvéből. E szerint Pulszky arra kérte a megyéket, hogy csak lőfegyverekkel ellátott, s azzal bánni tudó nemzetőröket küldjék a miskolci táborba.

42 A politikusok előbbiekben vázolt optimizmusával szemben ugyanis Pulszky semmiféle sikert nem remélt a nemzetőröktől és a népfelkelőktől, sőt azok véleménye szerint csak akadályozzák a hadi munkálatokat. Nézetei a december 11-i budaméri vereségéből táplálkoztak. Irányi és Pulszky gyakran eltérő intézkedéseinek Szemere Bertalan és Mészáros Lázár kinevezése vetett véget. Szemere december 16-án, Mészáros december 18-án érkezett meg állomáshelyére. Szemere Miskolcra érkezése előtt, december 15-én rövid időre Egerbe is betért. Nincs adatunk Almásy és Szemere személyes találkozására. Előbbi ezen a napon a füzesabonyi táborba utazott. Ez azonban nem zárja ki személyes találkozásukat, mivel Miskolc felé Szemere feltételezhetően átutazott Füzesabonyon. Innen meríthette másnapi, a felső-magyarországi lakossághoz intézett felhívásának azon részletét is, miszerint: „Csak Hevesben 4-5000 válogatott nemzetőr áll készen, és ezernél több lovas. " Felhívásában Szemere 40 OL H 123 Almásy Pál 1848. december 15-i rendelete. 41 OL H 123 Almásy Pál 1848. december 14-i felhívása (nyomtatvány). 42 HML IV-l/a 152. k. 2725.