Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban

némileg reagált Pulszky ezredes Heves megyéhez írott levelére is. Kijelentette benne, hogy: „A nemzetőrség és népfelkelés alkalmazására nézve a hadügyminiszter úr terve szerint" fog intézkedni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy kiindításukat Mészárostól tette függővé, addig azokat csak készenlétben kellett tartani.

43 Szemére Heves megyéhez írott december 17-i rendelete - melynek tartalmát csak a december 19-i bizottmányi ülés jegyzőkönyvéből ismerjük - a következőket tartalmazta: „a fővezérséget átvett Hadminister Mészáros Lázár további rendeletéig gyalog fegyveres erejét egy helyt összpontosítsa - a lovasság pedig azonnal Keresztesen, Ernődön, Ónodon keresztül alsó Zsolczára inditassék..." Ugyanezen a napon a kormánybiztosokhoz írott rendeletében Szemere önkéntes vadász csapatok felállítását is kívánatosnak tartotta. (A vadászok hegyvidéki terepen jól alkalmazható, célzott lövésekkel harcoló katonák voltak.) Ez feltehetően szintén egri tapasztalatai alapján fogalmazódott meg benne. Itt Almásy már december 14-én utasította erre Rózsa Károly polgármestert, s annak szerveződése Gáhy József nemzetőr százados vezetésével már meg is indulhatott Szemere látogatásakor. Szemere rendeletét megelőzve, feltehetően azzal előzetesen megbeszélve, Almásy december 16-án Gyöngyöst is arra utasította, hogy a nemzetőrség és a népfelkelés mozgósítása helyett 3 nap alatt szervezzen egy 120 főből álló vadász csapatot.

44 Mészáros Lázár Miskolcra utaztában szintén betért Egerbe. A Közlöny egri levelezője erről december 19-én tudósított: „A hadügyminister tegnapelőtt érkezett Egerbe, tiszte szerint körülnézni; innen fellebb vette útját a Mátra környékét megszemlélni, s már, mint hallók, Miskolczon várja vadászcsapatainkat. " Az idézetből kitűnik, hogy Mészáros is egyetértett Almásy és Szemere vadász csapatokra tett intézkedéseivel. Szemere OHB-nak írt december 19-i jelentése alapján, miszerint a „hadügyminiszterrel eddigi nézeteink rokonok", arra következtethetünk, hogy más katonai kérdésekben is egyetértettek. Ez pedig azt jelentette, hogy Heves megyének Szemere december 17-i rendeletének megfelelően a legsürgősebben ki kellett állítania az egri és a gyöngyösi vadászokat, valamint az önkéntes lovas nemzetőröket. Ennek megfelelően Almásy is ezekre koncentrálta figyelmét.

45 Egerben a vadászszázadba meg volt a kellő jelentkező. A Közlöny levelezője 150 felettinek, Almásy december 20-i jelentésében 166 főben, egy a január 4-i kassai ütközet előtt készült kimutatás 120 főben adta meg a létszámát. A század parancsnoka, Gáhy József nemzetőr százados december 23-i Miskolcon kelt kimutatása szerint az alakulat 141 főből állt. Sok volt közöttük a városi hivatalnok, illetve beállt közéjük a lakosok körében igen népszerű Sisvay Márton lelkész is.

46 Nagyobb problémák jelentkeztek Gyöngyösön. Jakab Mihály polgármester december 17-én még csak 20 fő jelentkezéséről tudott beszámolni a városi közgyűlésnek, s felszólította a testületet, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a december 19-i kiállításra. A közgyűlés a következő határozatot hozta: „... hogy azok kik jelen vadász csapatban nyoltz hetekre vállalkozni kívánnának, napjára fejenként az állománytól nyert, s fizetendő napi dijjakkal együtt 40 ezüst xkkal (krajcárokkal), mellyek közadóban lesznek kivetendők, fognak jutalmaztatni..." Másrészt arra szólította fel a városi nemzetőrség tisztjeit, hogy világosítsák fel beosztottjaikat arról, ha a kívánt 120 főből álló vadász csapat alakul, s a megajánlott fizetéssel Táborba induland, mind a Nemzetőrség; mind pedig az összes népfelkelés [ki43 OL H 2 OHB 1848: 5640., 6029. 44 HML IV-l/a 152. k. 2800., HL 1848/49 5/288., OL H 2 OHB 1848: 6029. 45 KÖZLÖNY 1848. december 30., OL H 2 OHB 1848: 6190. 46 KÖZLÖNY 1848. december 30., HML IV-l/a 152. k. 2793., HL 1848/49 6/6, 51/135., OL H 83 2. d. 2/a.