Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban
se volt a feladata, ha Pázmándy és Pálffy akadályozva voltak az elnöki teendők ellátásában, illetve bizottságok ülésein kellett képviselnie az elnökséget. Befolyása volt az ülések napirendjének a meghatározásában és a jegyzőkönyvek megszerkesztésében is, noha ezeknek az elfogadásában a döntő szó a képviselőházé volt. Almásyra, mint alelnökre fontos megbízatások és reprezentációs feladatok is hárultak. Szeptemberig elsősorban ez utóbbiak alkották tevékenységét. Július 25-én Almásy lett annak a 31 tagú képviselőházi bizottságnak a vezetője, amely az elfogadott országgyűlési feliratot vitte el az Innsbruckba tartózkodó V. Ferdinándnak. Innsbruckba augusztus 7-én érkeztek, ahol az udvar a Bécsbe való visszaköltözéssel volt elfogadva. A felirat ünnepélyes átadása mellett a „küldöttség választott szónoka által kifejeztetett a háznak abbeli óhajtása és kívánsága: miszerint őfelsége hozzánk, magyarok közé királyi jogainak gyakorlatára megjelenni méltóztassék. " A választott szónok valószínűleg Almásy Pál volt. V. Ferdinánd a küldöttségnek megígérte, hogy a törvények szentesítésére és az országgyűlés berekesztésére személyesen fog megjelenni Pesten. A küldöttség innsbrucki útjáról Almásy a képviselőház augusztus 16-i ülésén számolt be. 27 Augusztus végén Almásy ismét több napra eltávozott Pestről. A teljhatalmú délvidéki kormánybiztossá augusztus 26-án kinevezett Beöthy Ödönnel ő is leutazott a Bácskába. Erre az indította, hogy a Járek és Temerin környéki küzdelmekben augusztus folyamán közel 3000 hevesi nemzetőr is részt vett. Másrészt személyesen is meg kívánt győződni a délvidéki magyar haderőnél uralkodó viszonyokról. Augusztus 19-én a magyar csapatok másodjára is sikertelenül próbálták elfoglalni a szerbek legerősebb bácskai megerődített táborát, Szenttamást. A kudarc tovább növelte a képviselők ellenszenvét a délvidéki magyar csapatok parancsnoka, báró Philip Bechtold altábornagy és tisztikara ellen. Bechtold hamarosan lemondott, s egy időre Mészáros Lázár hadügyminiszter vette át a délvidéki erők irányítását. A parancsnokváltással azonban nem lettek sikeresebbek a magyarok, augusztus 30-án a szerbek elfoglalták a hevesi nemzetőrök által is védett Temerínt és Járekot. A két településben, közvetlenül elestük előtt, megfordult Almásy is. A Közlöny Délvidéken tartózkodó egri levelezőjének híradása szerint: „Beöthy Ödön úr kin biztosunk, Almásy Pállal Újvidékre, s Péterváradra hadügyministerünk után, ki tegnap (augusztus 28-án - H. J.) reggel utazott el Péterváradra, - útnak indulván, O-Kérnél tovább nem mehettek lovak hiánya miatt, mivel az ottani lovak a katonaság alá Temerin felé voltak kirendelve; Beöthy Ödön kir. biztos úr Verbászra visszajött, Almásy Pál, Sennyey és Szapáry grófok azonban tovább mentek, hihetőleg Péterváradra el is jutottak. " Az idézett tudósításból kitűnik, hogy Almásyból nem hiányzott a személyes bátorság, sőt személyét időnként feleslegesen is veszélynek tette ki. Társaival egyébként minden bonyodalom nélkül megérkezett Péterváradra. A következő napokban visszautazott Pestre. 28 A szeptemberi válságtól decemberig Fontos megbízatás hárult Almásyra a szeptemberi kormányválság idején is. A pozíciójában újból megerősödött birodalmi vezetés augusztus végén és szeptember elején nem volt hajlandó érdemben tárgyalni sem a magyar minisztériummal, sem az országgyűlés 27 KÖZLÖNY 1848. július 25., 26., 27., augusztus 18. 28 KÖZLÖNY 1848. szeptember 1., 2.
