Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából

7. kép. Bonkáló egy Gyöngyösön írt tanulmányának részlete írói szemléletével és módszerével együtt változott előadásmódja is. Nem kifárasztani, hanem éppen felüdíteni igyekezett az olvasót. Stílusában a tárgyilagos józanság személyes, lírai ihletettséggel társult. Azt vallotta, hogy minden népnek esze-lelke a nyelvével azonos, minden nép a nyelvében él (ahogy azt már Széchenyi is megfogalmazta), és csakis addig önálló egy nép, amíg saját nyelve van.

35 Könyve ennyiben rokonítható Babitsnak Az európai irodalom története

36 és Szerb Antalnak A világirodalom története

37 című művével. (Itt jegyezzük meg, hogy Szerb Antal annak idején Bonkáló-tanítvány volt a pesti egyetemen.) Bonkáló érzékelhető különbséget lát az orosz és a nyugat európai népek lelkisége között. Szerinte a nyugat-európaiak általában véve fürgébbek, gyorsabbak, türelmetlenebbek, míg az orosz géniuszra inkább a lassúság, a fontolgatás és a nehézkesség (a „sirokájá dusá") jellemző. Műveltségük kialakulása sem azonos a nyugat európai kultúráéval; az előbbiekének a latin civilizáció az alapja, s később is állandóan érintkeztek egymással, az utóbbiaknak viszont maguknak kellett megteremteniük műveltségük alapjait. Náluk a bizánci hatás is csak a XI. szá35 BONKÁLÓ Sándor 1926. I. 13. 36 BABITS Mihály: Az európai irodalom története. Bp., 1957. 5 37 SZERB Antal: A világirodalom története I-II. Bp., 1958.

2