Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából

egyre inkább elszigetelték, magányba kényszerítették. Pedig rendkívül tág horizontú, független és önálló szellemi ember volt. Aki ismeri életét és munkásságát, az tudhatja, hogy jelleme és műveltsége szerint az alkotás és erkölcsiség humánumát képviselte. A Magyar Életrajzi Lexikon Bonkáló Sándor hivatását így jelöli meg: „Filológus, irodalomtörténész, műfordító."

28 Talán rövidre szabott életrajzi vázlatából is kitűnnek majd szerény és dolgos életének állomásai, tevékenységének főbb irányai. A Kárpátalján, Rahón született 1880. január 22-én. Egyetemi tanulmányait - latin-német szakos bölcsészhallgatóként - Budapesten, Lipcsében és Szentpétervárott végezte, diplomájának megszerzése után pedig a szegedi (1905/06), a gyöngyösi (1906/07-1915/16) és a zalaegerszegi gimnáziumban tanított. Tíz esztendeig vidéki tanár volt, aki - Németh László más összefüggésben használt jellemzése szerint - „erről a szóról lemosta a kicsinylő jelzőt."

29 Emberi értéke és minőségi munkája viszonylag korán kiemelte környezetéből. 1917-től 1919-ig már az orosz nyelv és irodalom magántanára, majd 1919-től a rutén nyelv és irodalom rendes tanára a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 6. kép. Bonkáló Sándor nyugdíjas barátaival 1958-ban (A professzor balról jobbra a második) 28 I.m. I. 1967. 244. 29 NÉMETH László 1977. I. 518-9.