Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából
A Régi magyar népmesék (I960 1 , 196 1 2 ) a Berze Nagy-hagyatékban megőrzött mesekincset, elsősorban a magyar nyelvterület peremvidékeinek (Székelyföld, Dél-Erdély, csángó terület, Ugocsa, Zemplén, Vas megye) meséit foglalja magába, emellett jónéhány - a korábbi gyűjteményekből kimaradt - Heves megyei népmesét is. 21 Posztumusz kiadványként jelent meg Egy néprajztudós műhelyéből (1977) címmel Berze Nagy János levélhagyatéka 22 , amely munkásságának tudományos hátterébe enged bepillantást (és a publikált müvek teljes bibliográfiáját is tartalmazza), ugyanígy a Nap és tükör (1982) című kötet (a kisebb néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések foglalata) 23 , valamint a Hevestől Baranyáig (1983) című helytörténeti képekbe ágyazott Berze Nagy-életrajz (jegyzetanyaggal és adattárral). 24 Időközben a hagyaték elfekvő darabjai, eddig még ki nem adott munkái és más, különböző szempontú válogatások is napvilágot láttak. 25 Végezetül, ha a pályarajz után Berze Nagy Jánost, az embert kívánjuk jellemezni, röviden azt mondhatjuk: olyan volt, mint jó palócai, akiknek életét, népi sajátosságait, szokásait és nyelvét oly szenvedélyes szeretettel tanulmányozta. Humanista alázat, filológus aprólékosság és bámulatos szorgalom, - ezek voltak a karakterisztikus vonásai. Munkáját, törekvéseit számtalan körülmény akadályozta: nélkülözések, sorscsapások, a kutatóközponttól, a társaktól és a jól felszerelt könyvtáraktól való távolság, a könyvkiadás nehézségei... Méltán írta életútjának a legvégén: „Nagyon sok áldozatot hoztam a néprajztudományért: számbavehető életem minden szabad óráját s energiáját ennek szenteltem. Eletem műve derékba tört oszlop maradna, ha munkámat nem adhatnám azok kezébe, akikért időmet s erőmet áldoztam." 26 Berze Nagy életművének talán az itteni felvázolásából is kitűnhetett, hogy helye a magyar folklór történetében ma már vitathatatlan. 27 Bonkáló Sándor (1880-1959) Alakját és írásait még ma is mély csend veszi körül. Hetvenkilenc évet élt folytonos munkában, s tevékenysége szinte mindvégig az ellentétek és ütközések középpontjában állt. A húszas években a jobboldaliaknak baloldali volt, az ötvenes években pedig éppen fordítva. Holott ő igazából egyik táborhoz sem tartozott. A század torz hatalmi kötődései idején bizonyára ezért támadták személyét és működését olyan hevesen. Mindkét végletes időszakban eltanácsolták az egyetemi katedráról is. Olyan méltánytalanságok érték, amelyek 23 Nap és tükör. (Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések.) Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1982. 24 DÖMÖTÖR Sándor: Hevestől Baranyáig. (Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből.) Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1983. 25 Pl.: A folklorista Arany. Közli: ifj. BERZE NAGY János. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1965. 127-52.; Népköltési Gyűjtemény a Palócságból és a Tiszamentről. Szerk.: BANÓ István. In: PBMK I. Pécs, 1967.; Népdalok dallamai az Ethnographia számára. Szerk.: HEGYI József. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1968. 119-52.; Század-eleji Kolozsvár-környéki népdalok és mesetöredékek. Szerk.: BANÓ István. In: Baranyai Művelődés, 1970. V. 114-21.; Verses imádságok. Közli: BANÓ István. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1975-1976. 141-44.; Cigány mesék. Szerk.: FÜLÖP Lajos. Pécs, 1985. 26 In: Egy néprajztudós műhelyéből. Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1977.1/102. 27 Ezért is írja róla összegzésképpen a Magyar Irodalmi Lexikon: „Az újabbkori magyar néprajztudomány egyik legnagyobb alakja, munkásságát külföldön is nagyra értékelték..." (Bp., 1963.1. 144.)
