Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)
Besze Tibor: Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz
széről többször érte támadás, sőt 1816-ban próbálkozásukat részleges siker koronázta. 13 Erről később bővebben szólunk. A város határának földhányásokkal való kijelöléséről a tanács 1802-ben rendelkezett, „... mivel Gyöngyös városának sehol hanyot hatara nem volna ". 14 A szomszédos helységek lakóival gyakran különböztek össze a mezővárosiak, egymás határának elszántása miatt. Éppen ezért a kommunitás úgy határozott, hogy a körülárkolást vármegyei hiteles bírák előtt, a házipénztár terhére végezteti el. Az utasítás szerint a határok „környös körül... hányattassanak meg". 15 Ezt minden bizonnyal úgy kell értenünk, hogy jeleket ott állítottak föl, ahol az oppidum földjei más települések földjeivel határosak. Az eredeti, belső határ és a puszták földhányással való elválasztását véleményünk szerint semmi nem indokolta. Mindebből az következik, hogy amikor a városvezetés a körülárkolásról döntött, akkor ezen a tágabb értelemben vett határokat értette. Ezt a feltevést látszik erősíteni az az 1810. évi rendelkezés is, mely a gyöngyösi terrénumot a szomszédos Sólymostól és Püspökitől elválasztó határdombok megújításáról intézkedett. 16 A terrénum kifejezést ugyanis mindazon területekre alkalmazták, melyek a városi tanács igazgatása alatt álltak. A város birtokjogi szempontból eltérő részeit a határhasználat egységbe foglalta. Mivel az oppidum több tájelem találkozásánál terült el, a határbeli gazdálkodást a természetföldrajzi viszonyok erősen befolyásolták. Encs pusztán a szántóművelésé volt a főszerep. 17 A prédiumon emellett rét- és legelőgazdálkodásról is tudósítanak forrásaink. 18 Bene nagy részét tölgyes- és bükkös erdő borította. 19 Az erdei tisztásokat legeltetésre és szénagyűjtésre használták. 20 A prédium déli, napos lankáin szőlőt termesztettek. 21 Az eredeti határon belül szántóföldek és szőlők sorjáztak. A művelés alá nem fogott kisebb területekre pedig állatokat hajtottak. 22 A határ művelési ágak szerinti pontos megoszlása egyetlen korabeli forrás, a II. József idején készített kataszteri összeírás alapján rekonstruálható. Az általunk vizsgált korban másik olyan felmérés ugyanis nem készült, amely akár egyetlen időmetszetben is minden művelési ágra kiterjedt volna. A változások érzékeltetésére éppen ezért Magyarország művelési ágak szerinti terjedelmének és földjövedelmének 1865. évi összeírását vetettük egybe a kataszteri conscriptio adataival, melyet az alábbi táblázatunk szemléltet. 13 MOL-P-518/a. 752 14 HML-V. 10l/a. 8. 300. 15 HML-V. 10l/a. 8. 300. 16 HML-V. 10l/a. 9. 150 és 182. 17 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230. és HML-V. 101/a. 7. 760. 18 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230. 19 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230. 20 HML-V. 101/a. 6. 387. 21 HML-V. 101/b. 10. XIX. 8. 22 MOL-C 148. 1-3. k.
