Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye demográfiai képe 1867-1910

tika rögzíti. Feladata egyrészt a természetes népmozgalom, másrészt a mechanikus népmozgalom adatainak az elemzése. A természetes népmozgalom tehát a születések, házasságkötések, halálozások adatainak alakulását foglalja magában. A természetes népmozgalom statisztikája folyamatos adatgyűjtések eredményeire támaszkodik. A születések és halálozások száma hazánkban, s így Heves vármegyében is már elég régóta ismeretes. Az 1894. évi XXXIII. tc. megjelenése után az állami anyakönyvezés által szolgáltatott statisztikai adatokra lehet támaszkodni. „ 1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak. 2. § Az állami anyakönyvek vezetése külön e czélra alakított kerületek szerint a meghatározott székhelyen történi ".

11 fogalmazza meg az 1894. decemberében jóváhagyott törvény. A törvény azon része, amely a születési anyakönyvről szól, elősegítette a népesség számának pontos meghatározását: „35. § Minden gyermek születése legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt, illetőleg a 39. § esetében a legközelebbi hétköznapokon, a 17. § értelmében illetékes anyakönyvvezetőnél bejelentendő. A bejelentésre fokozatosan, az alábbi sorrend szerint kötelesek: a) a törvényes atya, b) a szülésnél közreműködött bába, c) a szülésnél segédkezett orvos, d) mindazok, akik a szülésnél jelen voltak, e) az akinek a lakásában a születés történt. Ezenkívül a bejelentésre kötelezett: f) az anya, mihelyt erre képes már"}

2 Tehát az állami anyakönyvvezetés által szolgáltatott adatoknak jóval pontosabbnak kellet lenniük. A vizsgált időszak első tíz esztendejének adatai nem évenként állnak rendelkezésünkre. Itt elsősorban a népszámlálás eredményeire lehet támaszkodni. Heves vármegye népességének száma az 1869-1880 közötti időszakban alig változott. A vármegye vándorlási vesztesége abban az időben még aránylag csekély lehetett, tehát a későbbinél jóval kisebb mértékű népcsere mellett a megye területéről elköltözőitek száma nem sokkal múlta felül a más vidékről jöttekét. A természetes szaporodás 14 % körül mozgott, bár meg kell jegyezni, hogy ez nem tükröződött a népességi számban, mivel - ahogy ezt már jeleztem - az 1872/73-as kolerajárványnak nagyon sokan estek áldozatul, különösen a megye északi részén a pétervásárai, gyöngyösi és egri járásokban. Az elkövetkező években már viszonylag pontosabb adatokkal rendelkezünk, bár az általam használt forrásmunkákban némi eltérés tapasztalható. A következő 7. sz. táblázat a legalapvetőbb népesedési folyamatoknak: a születéseknek, halálozásoknak és a kettő mérlegének a természetes szaporodásnak az alakulásáról ad képet 1880-1910 között, mely adatok az alispáni jelentésekben szerepelnek. ] 1 Magyar Törvénytár 1894-95. évi Törvénycikkek 1894. évi XXXIII. tc. Bp., 1896. 195-196. 12 Magyar Törvénytár 1894-95. évi Törvénycikkek 1894. évi XXXIII. tc. Bp., 1896. 202.