Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2000)

Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye demográfiai képe 1867-1910

távollévőkre és katonákra utal], amint a múlt évi jelentésemben előre jósoltam. Feltűnő a szaporodás csekély száma a tiszafüredi 2,7 %, s a járásokban 5,9 %, viszont igen örvendetes a hatvani járásban 17,1 %, amely járásban egyetlen község sem fogyott. Meghallgattam a fogyásban lévő községek elöljáróságait ezen szomorú jelenség okairól s ezek alapján a következőket jelenthetem: A népesség fogyott a legutóbbi 10 év alatt a következő községekben: Feldebrő, Kompolt, Mezőtárkány, Tarnaszentmária, Tófalu, Pálosveresmart, Átány, Tarnabod, Bodony, Bükkszék, Recsk, Szajla, Terpes, Nagyiván, Örvény és Tiszaigar. Feldebrő községben a fogyás oka az, hogy a lakosok közül többen messze vidékre költöznek. Kompolton a fogyás egyedül a kivándorlásnak tulajdonítható, mert a községből ez idő szerint 151 lélek van Amerikában. Mezőtárkányon a lélekszám csökkenésének legfőbb oka az Egyke rendszer és a tüdővész betegség, különben innen is mintegy 180-190 ember van kint Amerikában. Tófaluban a kivándorlás, továbbá Krassó-Szörény megyei állami telepítésre költözés és a dohánykertészet, Pálosveresmart községben pedig az az oka a csökkenésnek, hogy a lakosok közül többen kőmíves iparral foglalkoznak, s az év nagy részét idegen helyen töltik. Atány községben a fogyás oka az, hogy a községből az 1907. év folyamán 16 család költözött el a Rimaszombat városhoz tartozó Bakti pusztára, ahol jutányos áron birtokot vásároltak, továbbá mert a Szatmári Királyi Pál-féle birtok eladatott, a Bárczy Elemér birtoka és a néhai Pappszász György örököseinek egyik birtokrészlete bérbeadatott, miáltal a cselédek létszáma csökkent, ezenkívül 40-50 család dohánykertészettel foglalkozik, végül a földes gazdák között dívó Egyke rendszer. Tarnabod községben a csökkenés oka, hogy a községi lakosok kezén csak 1403 kat. Hold birtok van, s így a lakosok kénytelenek mint cseléd és vasúti munkások, bár ideiglenesen idegen, helyen tartózkodni. Bodony községben 1903. És 1904. évben pusztító roncsoló toroklob, az 1900. és 1909. években dühöngött vörheny és kanyaró járvány, továbbá az 1904. évi tűzvész után bekövetkezett nagymérvű kivándorlás okozta a lélekszám csökkenését, miután ma is több mint 200 ember Amerikába tartózkodik. Bükkszék, Szajla és Terpes községekben egyedül a kivándorlás okozta a csökkenést, amennyiben a távollévők 80 %-a Amerikában van, Recskről 319 lakos van Amerikában. Nagyiványon a csekély számú apadás oka az, hogy a lakosság a téli időben otthon munkát nem talál, ez okból télen át tömegesen kénytelen idegen helyre költözni, ezenkívül többen földbérlettel foglalkoznak a debreceni-, hajdúszoboszlói- és karcagi határokban. Örvényesen a gőzfűrész és őrlőmalom megszűnése folytán, mintegy 20 család költözött el, végül Tiszaigaron rossz kereseti viszonyok miatt kénytelen a lakosság egy része idegen helyre költözni. "

10 A következőkben arra keresem a választ, vajon milyen tényezők befolyásolták a megye ill. az egyes járások népességének fejlődését. 3) A népszaporulat forrásai Valamely terület népességének alakulását a leghívebben a tényleges szaporodás, vagy fogyás fejezi ki. Ennek alakulását két tényező befolyásolja. Az egyik a természetes szaporodás vagy fogyás; azaz a születések és halálozások számának különbözete. A másik a vándorlási nyereség vagy veszteség az oda- és elköltözők száma közti eltérés. A népesség számában és összetételében két népszámlálás között beállott változást a népmozgalmi statisz10 ALISPÁNI jelentések 1911. 24-26. 122