Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
hitközség elvét, valamint minden zsidó jellegű kérdést a hitközségek felügyelete alá helyezett. Megszűnt az alapítványok (Gyöngyösön például a Spitzer Alapítvány), az egyletek (például a Szentegylet, Izraelita Nőegylet stb.) önállósága, és a működési valamint fennállási gondokkal küzdő hitközségek lettek még a kimondottan jótékonysági ügyek felügyelői is. 294 Az egyesületi élet felszámolása után a hitközségek ellehetetlenítése, megszüntetése volt a következő lépés. Az Izraelita Hitközségek Országos Irodája ebben a helyzetben kezdte meg szégyenletes és végzetes rombolását Gyöngyösön a zsidó hitközségek körében. A hatalom emberei szolgai alázattal hajtottak végre minden pártutasítást, sokszor még elébe is siettek annak. Először is felső utasításra - de még bizonyos gazdasági, egyházi kényszerhelyzettel jól alátámasztva - egyesült Gyöngyösön az ortodox és status quo jellegű két Hitközség, és 1949-től Egyesült Izraelita Hitközség néven működött, gyakorlatilag önállóságát vesztve. Oly fokú leépítés zajlott, hogy 1950. december 10-re az Egyesült Izraelita Hitközség már azt jelenti, hogy nincs saját rabbija, sachterja. (Alig egy évvel korábban még mindkét hitközségnek volt sajátja!) 295 1950. december 10-én Miskolcon értekezletet tartottak az észak-magyarországi hitközségek vezetői, hogy az elfogadott új Szervezeti Szabályzat és egységes szervezet ismeretében az Országos Iroda számára javaslatot tegyenek a készülő területi átszervezés ügyében. A területileg illetékes 27 hitközség képviselőiből 19 képviselője a tanácskozáson jelen volt. Az értekezlet célja hivatalosan nem más, mint a tragikus létszámcsökkenést, valláselhagyást, migrációt tudomásul véve, átalakítsák ÉszakMagyarország hitközségi rendszerét. Voltaképpen azonban a zsidó szervezetek „gleichschaltolása" után a hitközségek bedarálása a kívánt cél. Gyakorlatilag 3 kategória alakult ki: a megmaradó önálló hitközségek, az ezek alá rendelt fiókközségek és a szórványtelepülések. Heves megyéből Eger és Gyöngyös kért önálló jelleget. 296 Az 1951. januári keltezésű tervezet viszont már Gyöngyös alávatettségét mutatta. A tervezet adatai szerint Egerben 200 izraelita gyakorolta vallását, Gyöngyösön pedig csak 150 fő, ugyan mindkét településen 2-2 imaház még mindig működött, létezett még sakter és mikvo, a rendezés a pártállami kereteket, a tanácsi logikát követi. Eger - mint megyeszékhely -, maradt egyedül önálló hitközség. Egernek alárendelve Gyöngyös lett az egri fiók, s hogy megpróbálják a gyöngyösiek csalódottságát enyhíteni, torz logikával alájuk is beosztanak egy korábbi önálló hitközséget, Hatvant, mint szórványt. (A szituáció azért is érdekes, mert minden egyéb megyei szórvány kizárólag Eger alá tartozott. így Rózsaszentmárton, Vámosgyörk vagy Gyöngyöspata is, mely települések területi elhelyezkedésüknél fogvajóval inkább Gyöngyöshöz tartozónak érezték magukat.) 297 294 GYIHI. Levelezés 2/1950. Az Orosházi Izraelita Hitközséggel folytatott levelezés. 295 Ol. UMK. XXXIII-6. 2 doboz 10. Hitközségekkel kapcsolatos kimutatás 1946-51. 296 Ol. UMK. XXXIII-6. 2 doboz 10. Hitközségekkel kapcsolatos kimutatás 1946-51. 73. 297 Ol. UMK. XXXIII-6. 2 doboz 10. Hitközségekkel kapcsolatos kimutatás 1946-51. 38.
