Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
rendelet folytán a vármegyei levéltárba szállították. 270 1945 májusától a gyöngyösi hitközség folyamatosan kérte az anyakönyvek visszaadását az alispántól, s a „távol lévő" Feigl L. H. anyakönyvvezető helyett ideiglenes jelleggel Löffler Miklóst bízták meg azok további vezetésével. Évekig elhúzódó aktatologatás előbb az Auschwitzban elpusztított főrabbi holttá nyilvánítása miatt, majd a Löfflertől még deportálása idején elszedett papírjainak pótoltatása okán 1950-ben is tartott. 271 Gyógyintézetnek, valószínűleg dr. Hajdú Béla kapcsolatai révén, a Joint magyarországi irodája épp Gyöngyös város területéhez tartozó mátraházi volt Csongrád Megyei Alt. Tanító Egyesület lebombázott, nagyon sérült üdülőházát szerezte meg, és újította föl. 272 Itt rendezték be a Joint költségén - a várostól is remélt támogatással - a deportálásból hazatérők számára az országrész egyik legfontosabb gyógyító, fizikailag és lelkileg is rehabilitáló intézményét. A kezdetektől fogva összemosódott a gyógyító, szociális, üdülő egyéb funkciók, idővel egyre nagyobb számban beutaltak olyanokat is, kik nem egészségügyileg, hanem anyagi eszközök híján voltak „rászorulók". 1948-ban ismételt utasításra az orvosilag gyógyultnak tekinthetőket haza kellett küldeni, majd mivel 1949-től már a gyógyszerellátást sem biztosította a minisztérium, fokozatosan elhalt eredeti tevékenysége. 1950. január 12-én „az intézmény célja pajzsmirigy-működési zavarokban szenvedők, továbbá műtét után leromlott állapotban lévők magaslati gyógykezelése... " funkcióra változott és teljességgel megszűnt egyházi jellege. Az 1945-ös évben számtalan nyilasbotrány robbant ki. Ezek közül a hátborzongatóbb, amikor a Kommunista Párt Központi Bizottsága az 1945. évi választások előkészítésére két olyan megbízott „elvtársat" küldött le, akik korábban rettegett nyilas keretlegények voltak. Mivel a gyöngyösi kommunisták között „akadt 8-10 olyan elvtárs, akik a deportálásból jöttek vissza, ezek közül kiintett a megbeszélésről az egyik fiú. O szólt, hogy a Duna parton a nyilas kivégzőosztagban látta ezeket a kiküldötteket. Intézkedésére a Kommandatúráról átjött 10-15 perc múlva a készültség, s bár mindkét küldött igazolta magát, motozáskor föltűnt, hogy alaposan föl vannak fegyverezve... " Végül is az MKP. KB. két kiküldött megbízottjáról egyértelműen beigazolódott a legvadabb nyilas múlt. 273 Az 1945 utáni városi közéletben a maradék zsidóság egy része igen aktívan részt vett. Bár a legtöbb ideológiai, politikai csoportosulásnak, pártnak voltak izraelita szimpatizánsai, tagadhatatlan hogy a legnagyobb vonzerőt rájuk a baloldal és kifejezetten a kommunisták gyakorolták. Nagyon sokan ezt nem is politikai kérdésként kezelték, hanem evidenciaként. Úgy érezték, hogy ők az életüket a szovjeteknek, a kommunistáknak köszönhetik, nem is kerestek más alternatívát. A kommunista párt 270 Alispáni jelentés-1944. 84. 271 HML. XXI-4/a/158. Heves Vármegye Alisp. ír. 4241/1949. Zsidó anyakönyvek és anyakönyvezés sorsa. 272 OL. UMK. XXXIII 4a = doboz. 43. A mátraházai „Napsugár" Gyógyintézet iratai. Az üdülő korábbi közismert neve „Tanítók Háza" volt Gyöngyösön. Az intézmény főorvosa dr. Hajdú Béla volt. 273 MM. TA. Id. Molnár Gusztáv visszaemlékezése. A magnós interjút Hacsavecz Béla készítette.
