Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

/. kép A gyöngyösi Szentegylet (Chevra) emléklapja 1800-ból. Fotó Lónyai Györgyné Sós Endre kutatásai alapján, Gyöngyösön élő zsidók tehetősségére utal 1465. április 11-én kelt azon végrendelet, melyben a husziták pusztításai során elszegényedett Csetneki András egri várnagy zálogügyletére történik utalás. 1460 táján az egri várnagy ugyanis Jósa zsidónál elzálogosította drágakövét és aranygyűrűjét.

8 A mohácsi vészt követően a zsidókat általában kiűzték a magyar városokból. A háromrészre szakadt ország területein helyzetük korántsem volt egyforma. Ebből a szempontból minket leginkább érdeklő török hódoltsági részeken volt a zsidók helyzete a legkedvezőbb. Nemcsak vallási türelmet élveztek, de jórészt kézbe is vették a pénzügyeket és a kereskedelmet. Szerepüket megőrizték Gyöngyösön, erre ékes bi8 SÓS Endre 1944. 125.