Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

is, akik 1919. július 3l-e után hagyták el a felekezetet, viszont mentesültek a hadiárvák, özvegyek, rokkantak a hatálya alól.

196 A törvény 1938. márciusában kifejezetten az „Anschluss" hatása alatt született, mely döntően nem törte volna meg a zsidóság befolyását, de az „arányosítási" elmélet már önmagában is felrúgta a jogegyenlőséget. 30. kép A múlt század végén kecskebőrre írt tóra részlete. Ezt a példányt a nyilasok szaggatták szét, gyalázták meg. Fotó Lónyai Györgyné A kormánypárt ekkor még igyekezett a szélsőjobb ellen is fellépni. A Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak - Szálasi pártjának - Gyöngyösön jelentős szervezete volt. Szálasi Ferenc, mint fiatal tiszt éppen Gyöngyösön állomásozott, s későbbi helyi követőinek jó része még ebből az időből személyesen is ismerte.

197 1938 elején a pártot a kormány államellenes jellege miatt betiltotta, s a gyöngyösi rendőrség a pártszervezetet legmagasabb szinten is megpróbálta felgöngyölíteni. 1938. február 22-én éjszaka házkutatást tartottak a városi orvos, egy vezető ügyvéd, sőt egy városi tanácsnok lakásán is.

198 A város szélsőjobboldali fajvédői hamarosan a Nyilaske196 Gyöngyösön a kikeresztelkedés nem voltjellemző. 1919-től 1942 áprilisáig mindösszesen 40 izraelita keresztelkedett ki (27 katolikus, 13 fő református felekezetet választva), de szinte mindegyiknél a házasságkötés okán került erre sor. 197 HORVÁTH László 1999. 41. 198 BACHÓ László, Dezséri 1942. 138.