Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)
A tűzvészben elégett Menház újjáépítése rendszeresen felmerült, már csak azért is, mert a korábbi támogatást ekkor is folyósítania kellett a Szentegyletnek azokhoz a családokhoz, ahová a menházi ápoltakat kényszerből elhelyezték. Az újjáépítés anyagi hátterét az teremtette meg, hogy az 1922-ben elhunyt Hirschl Antal minden vagyonát a Szentegyletre hagyta azzal a céllal, hogy Szeretetházat létesítsenek belőle. 1922-ben megkezdhette a hivatalos működését a Hirschl Szeretetház, de az építkezés igazán 1924-ben fejeződött be. Addig a Szeretetház működésére leginkább egy alkalmi Népkonyha fenntartása volt a jellemző a Rákóczi utcai Silbermann-házban. 1921- 1924 évek telein (általában november elejétől február végéig működött) összesen 13 000 ebédet osztottak itt ki a rászorulóknak, közöttük gyakorta más vallásúaknak is. Sajnos az infláció és a Hirschl-rokonok támadásai azt eredményezték, hogy 1926. év végére a Hirschl Alapítvány teljesen tönkrement. 180 Félő volt, hogy az Alapítvány csődje az egyébként is eladósodott Szentegyletet is magával rántja, ezért a Szentegylet hivatalosan megvált a Szeretetháztól és fönntartását 1929-től a régi Maskil el Dol egyesületre bízták. Ez az egyesület, mint izraelita jótékony férfiegylet, már 1865 májusában megalakult Gyöngyösön. A tűzvész után viszont tevékenységét már csaknem tíz éve szüneteltette, amikor Rusz Jakab hitközségi elnök kifejezetten a Szeretetház ügyeinek intézésére ismét életre hívta. A 30-as években a Szeretetház a Maskil el Dol 1934-ben megválasztott új vezetősége alatt működött. Az alelnök Spiegel Samu - majd 1936-tól már elnök - tevékenysége igen jelentős, mellette dr. Hajdú Béla szerepe meghatározó. A Maskil el Dol vezetése alatt a Szeretetház intézménynek 1942-ig éppen 42 gondozottja volt 72 503 napon át, és ezen felül 49 428 ebédet is kiosztottak Szeretetházon kívüli rászorulóknak. 181 Saját rituális vágóhidat tartott azonban fenn magának mindkét hitközség. A status quo vágódat a régi zsidótemplom mellé építették (jelenleg Városi TV) 1931-ben 182 , míg az ortodoxoké a Deák Ferenc utcai telken volt. Ugyancsak külön tartották a Talmud-Tóra iskolát, a Statu squo Hitközség a régi zsinagógában (Hősök Temploma), míg az ortodoxok a maguk ingatlanán. Viszont általában közösen bírták a zsidó egyesületeket. Hat ilyen egyesület munkálkodott a hitközségek mellett a kulturális és szociális élet fejlesztésén. Legrégebbi a Chewra Kadisa (Szentegylet), melynek vezetője Rosenfeld Emil volt, jelentős a Bikur Chólim egylet, valamint létezett az idézett Maszkil el Dol egylet is a városban. Sikeres volt a Székely Jenő vezette Szandekoosz egylet, mely komasági segélyt folyósított a rászorulóknak, míg évtizedes állandósággal és következetességgel fejlődött a Nőegylet Schönfeld Mórné, valamint a Betegsegélyező Nőegylet Barna Sándorné irányításával. 183 180 JAKAB Jenő 1943. 27. 181 JAKAB Jenő 1943. 36. 182 GYIHI Ikt. ír. 15. Baromfivágóhíd építési ügye. 183 ÚJVÁRI Péter 1929. 331.
