Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

A névmagyarosítási hullám már a kiegyezés után elindult, de leginkább a zsidóság felsőbb rétegét érintette. Általában igyekeztek hangzatos magyar neveket felvenni, melyek hangzása vagy legalább kezdőbetűje megegyezett az eredetivel. Mindenképp jobb érvényesülést, sikeresebb társadalmi beilleszkedést jelentett egy magyaros név.

144 Hat év metszetében vizsgáltam Gyöngyösön a születési anyakönyveket, az 1870-1875 közötti időszakban született gyermekek adatait. Ez a korosztály a századfordulóra érte meg a felnőttkort, vagyis az asszimiláció csúcspontját fémjelzik. 1870-ben 120 gyermeket anyakönyveztek, de 10 gyermek meghalt. A 110 életben maradott közül 6 fő magyarosította később a nevét. 1871-ben 132 gyerek (6 meghalt) közül 10 magyarosított. 1872-es év 123 anyakönyvezett csecsemőjéből 7 főt elvisz a gyermekhalandóság, míg a túlélők közül 8 változtatott nevet. 1873-ben 129 gyermek született, 23 korán elhalt, 17 fő később nevet változtatott. 114 gyerek született, 14 korán meghalt 1874-ben, később 10-en magyarosítottak. Míg az 1875-ben született 128 gyermek közül (14 meghalt) 11 változtatott nevet élete során.

145 Nemcsak neveikben, de nyelvükben is magyarosodtak. A századfordulón már skandalum számba megy, ha a zsinagógában nem magyar a prédikáció nyelve. Hetekig foglalkoztak azzal az üggyel a helyi újságok, hogy 1897-ben a zsidó újév napján egy ideiglenes rabbi németül is prédikált. Ez olyan fokú vád volt, hogy a hitközség elöjáróságának már másnap össze kellett ülni az ügy „tisztázására".

146 Az intézményrendszer folyamatosan változott. Az 1854-ben alapított zsidó kórház a változó igényeket követve 1909-ben a Szentegylet támogatásával hivatalosan is Menházzá alakult át. Az ekkor már évtizedek óta vajúdó gondolat végül is az Izr. Nőegylet gyakorlati támogatásával valósulhatott meg. 1911-től a város is hozzájárult már a Menház költségeihez. 1913-ban a város új utcát nyitott Hám János utca (most Körösi Csorna Sándor utca) néven a Menház kertjének végében, mely valóságban is megnövelte a Menház és telke értékét. Ezt a fejlődést szakította meg az 1917. évi tűzvész, melyben a Menház is leégett.

147 Elmaradoztak a jellegzetes zsidó szokások, hagyományok. A vallás egyes elemeit kezdték levetkezni, azonosulni a többséggel, felvenni szokásaikat. Megütközve írta az újság, hogy az úgynevezett hosszú napon például harminc-negyven zsidó is elment vendéglőkbe étkezni, ami pedig súlyos megsértése a vallási előírásoknak.

148 144 HML. V-101/b/337. CCCII-33. Zsidók névmagyarosítása. Csak példákat kiemelve Deutschból Dévai, Kronsnabelbó'l Koronafi, Neumanból Nemes, Spitzerból Sárkány, Tauszigból Tarnai nevet váltottak. 145 GYIHI. Anyakönyvek. Léteztek notórius névváltoztatgatók is. 1874-ben született például Weisz W., aki meghökkentő módon előbb Weiszről Feketére, majd Fehérre magyarosított, aztán a W.-t is lecserélte Vilmosra, s végül megkeresztelkedett. Egyébként az összes névváltoztató, magyarosító közül csak 3 fő keresztelkedett ki élete során. 146 Gyöngyösi Lapok 1897. október 7. (XIX. évf. 40. sz.) 1. old. A német prédikáczió. 147 JAKAB Jenő 1943. 19. 148 Gyöngyösi Lapok 1897. okt. 7. 6. old. A vallásosság terjedése a zsidók között.