Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Zakar Péter: „A honszeretet szent tüzétől áthatva siettek vitéz seregeink zászlói alá..." - Honvéd lelkészek 1848^19-ben

nyilvánossá tenni. Ők voltak az elsők, kik közöl [sic!] a csata színhelyén, saját életük veszedelmével véres sebeinket orvosolni és szívreható szavakkal rémítő fájdalmainkat enyhíteni siettek. Áldja meg a magyarok istene e nemes tettükért, és a haza ne késsen őket érdemük szerint megjutalmazni; - mert valóban szívemelő látvány volt, mely készséggel e két egyén vetélkedett a szegény sérült bajnokoknak minden rang, vallás és haditestület különbség nélkül kínos sorsukat könnyíteni. Éljen a derék orvos és lelkész!"

35 A hadlekészek egyházfegyelmi, illetve katonai fegyelmi viszonyai eltérően alakultak. A tábori lelkészek egyházfegyelmi helyzetének áttekintése során egyrészt a korabeli előírásokat, másrészt azt a tényt kell szem előtt tartanunk, hogy a hadlelkészek jelentős része liberális illetve radikális politikai elveket vallott. Ami az előbb említett problémakört illeti, a tábori lelkészek számára is érvényesek voltak azok az egyházi szabályok, amelyeket a kánonok a megjelenésre, illetve a ruhaviseletre vonatkozóan előírtak. A haditanács 1828. augusztus 16-án kelt körrendelete szerint a tábori lelkészek öltözetének úgy szabásra, mint színre az egyházi előírásokhoz kell alkalmazkodni és minden pompától illetve divattól tartózkodniuk kellett.

36 A kánoni tilalmaknak megfelelően a tábori lelkészek sem viselhettek fegyvert. Akik ezt az előírást megszegték, azok szabálytalanságot (irregularitas) követtek el. Az egyházjog megkülönbözteti az igazságos és az igazságtalan háborút. Előbbi esetén a katonákat bátor kitartásra buzdító lelkészek nem követnek el szabálytalanságot. Utóbbi esetben viszont, feltéve hogy az ellenséges katonák közül egy elesett vagy megcsonkult, a katonákat lelkesítő papok a papi szelídség hiánya (defectus leninitatis) miatt szabálytalanok. Míg a papi szelídség hiánya a kánonjogi kellékek hiányából származó szabálytalanság (irregularitas ex defectu), addig az emberölés, illetve csonkítás olyan bűntett, amely a törvény rendelete folytán von maga után szabálytalanságot (irregularitas ex delicto).

37 Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb különbségek éppen egyházfegyelmi téren merültek fel a cs. kir. hadsereg és a magyar hadsereg tábori lelkészei között. Noha 1848-ban a régi előírások még érvényben maradtak, 1849-ben Vidasics Ede, illetve Mednyánszky Cézár tábori főlelkészek többnyire világi ruhában jártak. Utóbbi alárendeltjei számára is kötelezővé tette a magyaros ruhaviseletet a tábori lelkipásztorkodásról írt feljegyzésében: „A papi öltöny csupán csak a szoros értelemben vett egyházi szertartásoknál használandó, minők: az isteni tisztelet tartása, a szentségek kiszolgáltatása, a temetés, és midőn a csatában a sz[ent]. kereszttel előremenvén a seregeket lelkesíti. Különben hivatalos egyenruhája ez: fekete attila, egyszerű vörös selyem zsinórral, az attila bal oldalán fehér kis kereszt, fekete nadrág, magyar kalap."

38 A magyar hadsereg tábori lelkészeinek egy része - engedve a liberális és nemzeti elveket valló közvélemény nyomásának - bajuszt és szakállt növesztett és magyaros ruhában járt. Ilyen módon is kifejezésre juttatta politikai álláspontját többek között Beke Miksa, Gasparich Kilit, Mednyánszky Cézár és Schwendtner Mihály. Többen fegyverviseléstől sem rettentek vissza, mint például Biro Sándor, Buday Károly, Gasparich Kilit, Halászi György, 35 Közlöny 1. (1848) október 1. 579. 36 BIELIK, Emerich 1901. 172. MELICHÁR Kálmán 1899. 114-116. 37 SZEREDY József 1883. I.k. 321-338. 38 FARKAS Róbert 1902. 116. MEDNYÁNSZKY [Cézár] tábori főpap , s hadlelkészi osztályfőnökének a tábori lelkipásztorlodást rendező terve" MOL H 75 1849:21641, vö.:MOL H 86 Ld.